Oldalak

2026. június 6., szombat

run, baby

Ha már Nagykovácsiban élünk és körülöttünk rengeteg túraútvonal van, úgy döntöttem, olyan futócipőt veszek, ami működik aszfalton és terepen is. Pénteken 11-től volt egy kis szabadidőm, 1-kor kellett felvennem Danit az oviban, még zuhanyozni és ebédelni is lesz időm előtte. El is indultam futni és végre kipróbálni az új cipőt. Elfutottam a falu végéig és befutottam az erdőbe, fel szerettem volna fedezni azt a környéket, amit még nem ismerünk. Megnéztem a térképen, hogy tudok futni egy egészen nagy kört, és egy olyan utcára visszajutni, ami közelebb van hozzánk. 

Azt azonnal megállapítottam, hogy túl melegen öltöztem, indokolatlan volt hosszú ujjú felsőt húzni, mivel fülledt meleg volt és víz sem volt nálam. De gondoltam, az erdőben majd kellemes hűvös lesz - de nem igazán lett igazam. Az út egy jó darabig felfelé vitt, így már nem is futottam, hanem hegyet másztam. Egy idő után láttam, hogy le fog merülni a telefonom, de ez végül sokkal hamarabb bekövetkezett, mint gondoltam. Ekkor már olyan helyen jártam, hogy visszafelé már nem biztos, hogy megtaláltam volna az utat, de tudtam, hogy jó irányba tartok, a falu felé, az meg mindegy is volt, melyik részre lyukadok vissza, hiszen a faluban már bárhol be tudom lőni az irányt hazafelé. Azért egy ponton, ahogy láttam, hogy 165 körül van a pulzusom, iszonyúan melegem van és nagyon szomjas vagyok, miközben még aránylag messze vagyok a céltól, rájöttem, hogy felelőtlenség volt ilyen felkészületlenül nekiindulni az erdőnek, amit egyáltalán nem ismerek.

Végül nagy megkönnyebbülésemre csak kijutottam, bár egy olyan részre, ahol nem volt utca, csak házak, amik mellett egy keskeny ösvény húzódott, amelynek mindkét oldalán mellig érő, csalános bozót burjánzott. Mit volt mit tenni, nekivágtam, és már majdnem ki is jutottam, de ekkor egy kövér póni állta el az utam, aki az ösvény közepén ebédelt épp. Mivel mellette nem fértem volna el, némi hitetlenkedés és dilemmázás után visszafordultam, visszamentem az erdőbe és megpróbáltam keresni olyan utat, ami kivezet egy másik utcára. Ehhez igencsak vissza kellett mennem, megint felmászni a hegyre, majd megtalálni a megfelelő utat vissza. Végül kb 20 perc alatt visszajutottam a faluba, és kissé kitikkadva, de hazaértem. Az egész túra végül bőven több mint egy órán keresztül tartott, ebédelni már nem volt időm, lezuhanyoztam és indultam is Daniért. 

Gyönyörű volt az erdő, a madárcsicsergés, és nagyon jó érzés, hogy ilyen meseszép helyen lakunk. Sajnos nem éreztem magam biztonságban egyedül az erdőben, nem egyszer nézegettem a hátam mögé, nem tudom, hogy ez a sok sorozatgyilkosos filmnek köszönhető, vagy csak a híreknek úgy általánosságban - ezt remélem, el tudom majd engedni. És ezentúl biztos, hogy feltöltöm a telefonom, és vizet is viszek majd magammal. A cipőm szuperjó, még sosem volt ennyire kényelmes futócipőm - illetve kimondott futócipőm sem igazán volt még. A zoknim varrása viszont nagyon megnyomta az ujjbegyemet, gyanítom, hogy lehet kapni varrás nélküli zoknit futáshoz, majd ennek utána kell járnom. 



2026. június 4., csütörtök

céklakrém, gyömbér shot

Amilyen boldog voltam tegnap, hogy milyen jól érzem magam a mozgástól, a szabadtéri úszástól, annyira meg voltam döbbenve, hogy mennyire fáradt voltam ma reggel. Volt egy pont, mikor Dani reggelizett és Barni készülődött, és egyszer csak megkérdezte, hogy milonka, te jól vagy? Mert csak ültem, és bambultam ki a fejemből. A Rossmannban találkoztam az egyik anyukával, akivel már beszéltünk róla, hogy elmegyek oda edzeni, ahol ő szokott, hívott megint, és ott, a Rossmann közepén úgy éreztem, hogy meghalnék, ha most bármi erőt kellene kifejtenem. Aztán hazamentem, és magyarázatot nyert minden: megjött. 

Holnap lesz a pedagógus nap nálunk az oviban, és ilyenkor reggel másik csoportba visszük a gyerekeket (a másik csoporttal persze ez meg van beszélve), és 8-kor hatalmas, gyönyörűen terített asztallal, óriási, finom reggelivel és rengeteg virággal várjuk az óvónőket - ez 9-ig tart, utána jönnek csak meg a gyerekek. Az is jó benne, hogy az Anyukák összeadják a finomságokat: van egy Excel fájl, és mindenki beírja, hogy mit tud hozni: sajtot, péksütit, felvágottat, kencéket, gyümölcsöt, zöldséget, süteményt, túró rudit, teát, kávét, mézet, vajat, virágot stb. Abba a csoportba is viszünk egy kóstoló tálat és virágot, ahová visszük a gyerekeket. 






Ezt az egészet most én fogom össze, de én is viszek 1-2 dolgot, és csináltam céklás sajtkrémet. Még egyszer a Wampon vettem egy adagot és nagyon ízlett, de végül sosem próbáltam meg reprodukálni. De most igen, és nagyon jó lett! Megint ötvöztem több receptet végül: egy közepes céklát megfőztem, megpucoltam, két adag sajtkrémmel, 10 szem kesudióval, negyed szál újhagymával, egy kis sóval és pár csepp citromlével összeturmixoltam, és kész. Nagyon finom lett, bár nem túl karakteres, mártogatósnak is, kenyérre is szuper. 


Csináltam még gyömbér shotot is. Szoktam venni a lidl-ben, nagyon szeretem, tartok a hűtőben és iszom egyet néha. De Olív mondta, hogy csinált, és hogy tök egyszerű, így vettem cuccokat hozzá és kb negyed óra alatt megvolt. és hát ezerszer finomabb, mint a bolti, így ha szeretitek, abszolút ajánlom. EZT  a receptet követtem, de simán lehetett volna dupla adagot csinálni, mert szerintem nagyon hamar el fog fogyni.


2026. június 2., kedd

alkoholmentes

Tegnap fél 7-kor azzal keltettem Danit, hogy jó reggelt, Kiskirály! Ez a te napod! Majd fél perc múlva csörgött a telefonom, az óvónő volt, hogy esik az eső, nem merik kockáztatni, hogy elázunk, halasszuk Dani napját jövő hétre. Ezt ő is hallotta, így Dani azonnal zokogni kezdett, nagyon nehezen tudtuk megvigasztalni, de szerencsére barni szuperjó abban, hogy elterelje a figyelmét. Végül nem vittem oviba, hanem elmentünk Vácra úgy, hogy nem szóltam Anyuéknak. A hátsó kapunk mentünk be, és csak már amikor mellettük álltunk, akkor mondtuk, hogy meglepetéééés! Annyira örültek! A tesómék is átjöttek végül, úgyhogy jó kis nap kerekedett, beszélgettünk, ettünk, játszottunk, már nem is jött elő később, hogy elmaradt a Kiskirály-nap. Amúgy végül teljesen oké idő volt végül, simán kirándulhattunk volna, ezt mondták utólag az óvónők is, de ezt nyilván nem lehetett előre tudni, benne volt a pakliban az is, hogy szarrá ázunk a gyerekekkel együtt. 

Ma csak délután volt órám és délelőtt nagyon jót edzettem itthon - kb azóta nem mozogtam, hogy megműtöttek, pedig megvettem a HOKA futócipőt is, de még nem avattam fel, pfff. Kár belém. Az edzés után lezuhanyoztam, hajat mostam, és mintha kicseréltek volna. Ilyenkor azonnal lelkes leszek és látom, ahogy majd minden nap edzek és szuper egészségesen eszem innentől forevör (haha),  csináltam is csodás ebédet. 


Aztán hazajöttek a srácok és Barninak pirítottam csirkemell csikokat és csináltam neki mézes-mustáros sok salátás szendót friss kenyérből, Daninak meg a maradék bolognai szószhoz főztem ki spagettit. Én egy fehérje turmixot ittam végül vacsira, de iszonyúan nehéz megállnom, hogy ilyenkor ne csináljak magamnak is egy durva szenyát vagy egyek én is spagettit egy pohár borral. Holnap eskü elmegyek úszni. 

Apropó, bor: légyszi légyszi megírjátok megint, milyen alkoholmentes bort/proseccot érdemes szoktatok inni, ami finom is? Nagyon köszi!!