leírom, hogy lássam leírva, és muszáj legyen megcsinálni

Az elmúlt néhány, széjjelfolyó nap margójára azt találtam ki, hogy holnap szépen felkelek korán, elntézem, amit el kell (suli 1 és suli 2), esetleg csobbanok még a Dunában, összerakok egy szép kis pakkot, és a kezdő csomaggal beköltözöm Budapestre. Mert hát tényleg, mire várok? Aztán majd folytatom kisebb lépésekben. Tegnap ugyanis kiderült számomra, hogy szinte minden ismerősöm azt hiszi, hogy már áttettem a telephelyem - pedig nem. Nyilvánvalóan van bennem egy gát, nagyon nehezen hagyom itt a csodás kis üvegbúrát. Itthon ülök, értelmetlen dolgokkal töltöm az időt, áztatjuk magunkat a kutyával a Dunában, rendet rakok, ezerszer frissítem a blogokat. Szerintem kipihentem magam, kapjam már össze magam, indulhat az új élet. 

Nina Simone is my spirit animal, mondtam már?