Ráadásul olyan jó, hogy semmi dolgom (a hétfői diákjaim csak a jövő héten kezdik az évet), semmi, amire készülni kéne, vagy izgulni miatta, munka után amihez kedvem van, azt csinálhatom. Így szereztem kaját, meg két csokor tulipánt (alig vártam, hogy megjelenjenek az első csokrok), hazajöttem, kivittem a kutyát a zuhogó esőben, megetettem őt is meg a macskát is, majd gondoltam, elmegyek edzeni meg szaunázni, csak még beültem anyuékhoz trécselni kicsit, Panni is ott volt, befontam a haját speckó fonással körbe (majd legközelebb lefotózom, egyre jobban megy), amikor mesét néz (most épp Dórát, az agyatlan kislányt), akkor bármit lehet vele csinálni, nagyon czuki. Mondom nekik, na jó, én megyek edzésre, erre azt mondja anyukám, zuhog az eső, ilyen időben magunkra kell csukni az ajtót a meleg lakásban, maradj itthon. Nem kellett kétszer mondania, meg hát én szót fogadok anyukámnak, mert imádom őt.
Úgyhogy otthagytam őket Dórával, itthon kitakarítottam kicsit (valaki körbesétált a nagy, vizes-sáros mancsaival, rejtély, ki lehetett), jógáztam egy órát (ashtanga 1. sorozat <3), csináltam vacsit, bevettem magam a kanapéra semmit tenni, majd megdöbbenve tapasztaltam, hogy 10 óra van, nem értem, hogy történt.
Én izgultam. :-)
VálaszTörlés:))
VálaszTörlés