Mókusos

A mai napom csupa mókus, de nem tudom megmutatni, mert a telefonom jelenleg maximum iPodként funkcionál, és itt a wifire sem tudok felcsatlakozni. Nagyon hiányzik amúgy, tenni fogok érte, hogy teljes értékű telefonként tudjam használni, és mindig, mindig legyen internetem, nekem, a kütyüimádónak, onlánynak. Bár el kell hogy ismerjem, üdítő, hogy vonaton, váróteremben stb pasziánszozom temple runozom olvasok, meg nézem az embereket, esetleg gondolkodom, ahelyett hogy az internetet bámulnám értelmetlenül. 

Még 1 órám van, aztán elmegyek edzeni meg szaunázni, majd még 1 diák otthon. Holnap pedig (beteg-) szabadságon leszek, illetve az SZTK-ban fogok ücsörögni már reggel 7-től, de mégis, olyan érzés, mintha valami nagy kaland várna rám, nem kell dolgozni jönnöm hétköznap!

Azt meséltem már, hogy a tanári ablakai a Dunára néznek? És így, hogy süt a nap, és érzem hogy közeledik a tavasz, annyira jó kinézni.

Nektek pedig annyit mondhatok, hogy blogoljatok és instázzatok rendületlenül, szépen és ügyesen, mert engem tegnap megkeresett egy cég az instagramos fotóim kapcsán, hogy bírják őket, és hát elég szupi dolgot kapok tőlük, de nem merem még elmesélni, majd ha tényleg lesz belőle valami, de elég izgiség, juj.