Annyira utálom a hormonjaimat, úgy játszanak velem, mint a macska a szekrény alól kihalászott, csupaszösz kislabdával. Tegnap este még minden kerek volt, sétáltunk egy nagyon hosszút, majd futni is elmentem, nem csak kocogni, hanem teljes erőből futni. A part úgy nézett ki, mintha alapból ráküldtek volna egy durva drama effektet a fotószerkesztőben, és úgy éreztem, hogy én vagyok a legkiegyensúlyozottabb nő a világon, és mennyire király életem van, hogy ilyen szép helyen futkorászom minden este. Nem volt kedvem inni, így nem mentem sehova, beraktam zenéket, táncoltam, és csillogóra takarítottam a lakást, meg rendet raktam a szekrényemben, de úgy, hogy szín szerint csoportosítottam a felsőket meg a pulóvereket. Tudom, szánalmas, most így utólag már én is annak látom, de akkor jó programnak tűnt. Ja, és csináltam túrótortát (kb 5 receptet ollóztam össze), ami várhatóan nagyon finom lesz, még nem tudom, mert fogyasztás előtt 1 napig dermeszteni kell a hűtőben.
Aztán ma reggel felkelek, és nem jó semmi. Se a sonka, se a hétvége, se a hajam (megmostam, megpróbáltam beszárítani, nem sikerült, segítség), se én. Délután azért megyek biciklitúrázni, kivételesen nem egyedül. Igen, érzem én is, hogy nem jó az irány, tudom is, hogy min kellene változtatni, és mivel kellene lefoglalnom magam, de sajnos nem csak rajtam múlik.
 |
| anna deegan |
A szín szerinti csoportosítás egyáltalán nem szánalmas. Kicsit sem. :-) A hormonok meg már csak ilyenek. Az a jó a lentben, hogy majd jön a fent is.Kitartás, Ilonka, a hajad meg nagyon klassznak tűnik a fotókon.
VálaszTörlésIgazából arra gondoltam, hogy itthon takarítok egyedül, ahelyett, hogy elmennék szórakozni. És igen, tudom, ez csak egy rossz nap.
TörlésKellenek az egyedül töltött esték is, mondom én, az überantiszockó, introvertált állat. :) Szóval 1-1 ilyen este nem gáz szerintem, sőt. :) A futkározás körülményei miatt meg irigy. :)
VálaszTörlés