2014. május 23., péntek

Bossa nova eperrel

Tudjátok, van ez az elmélet, hogy ha valamit igazán akarsz, akkor az a tied lesz, "bevonzod". De persze azt is szokták mondani, hogy el kell a dolgokat engedni, nem szabad görcsösen vágyni rájuk... Szóval elég bonyolult, meg ködös az egész, nem igazán pontos a recept, és hát például a lottó ötösre egészen biztosan nem vonatkozik sem a rávágyós, sem az elengedős történet.

Biztosan meséltem már, hogy kütyübolond vagyok, mindenféle 21. századi iMicsodának én vagyok a legnagyobb célközönsége, imádom az autókat, lenyűgöz a modern technológia. Nagyon szeretem a zenét, és engem nem elégít ki, hogy bekapcsolom a laptopot, és onnan szól, nekem kell hogy üvöltsön, körbevegyen, magával ragadjon a zene. Van egy ismerősöm, aki errefelé szokott eljárni, és mesélte, hogy olyan, mintha nálam mindig valami nagy házibuli lenne, mert mindig üvöltetem a muzsikát - mostanában már nem annyira, de ha hallgatom, akkor ilyen stílusban szeretem, túl hangosan. Jelenleg vagy fülhallgatóval, vagy egy minihifin zenélek. Mivel cédéket már a legritkábban használok, pendrive-ra szoktam feltölteni a számokat, azt tolom a minihifibe, és úgy szól. Nekem ez nem épp a megfelelőbb módszer, nem látom a dalok listáját, van hogy nem ahhoz a számokhoz van kedvem, és akkor másolgatni kell megint, jó bénán, doboz hangon szól... Meg hát a youtube diszkók világát éljük, ugye, és azt így nem lehet. 

Eszembe jutott a múltkor, hogy a barátaimnál volt Apple TV, ami olyan, hogy bármilyen kütyüddel tudod érzékelni a rendszert, rákapcsolódsz wifin, és amit a kütyüddel lejátszol - filmet, videót, zenét - azt ki tudod rakni a TV-re wireless. Na és rájöttem, hogy nekem ilyen zenelejátszó kellene, hogy a telefonomon, vagy az iPademen lejátszott zenét kirakok valami erősítőre, hangfalra, így gondolatátvitel útján, wifin, vagy nem tudom. Gondoltam, hogy léteznek ilyen cuccok, de nem is néztem utána, mert az ilyesmik arany árban vannak. Hüpp. (Figyeljük meg, hogy nagyon vágytam rá, de el is engedtem a dolgot szinte azon nyomban, mennyire profi vagyok már.)

Erre valamelyik nap ír a cég, akiktől a fülhallgatót kaptam, hogy vannak jó kis hangfalaik, nincs-e kedvem kipróbálni, szerintük illene hozzám. Mondom, oké, muti, de nem annyira értettem, miről van szó. Tegnap megkaptam, és konkrétan ez az a cucc, amit én megálmodtam magamnak, csak még sokkal jobb. Ez egy kb 700 grammos, 15 centis, letisztult, dekoratív dizájn kütyü, Klipsch márkájú, hordozható, wireless bluetooth hangfal, ami működik hálózatról, de egy töltéssel kb 12 órát bír vezeték nélkül is, szóval Duna-parti, napozással egybekötött fröccsözéshez is ideális. Bluetooth-on keresztül kapcsolódik rá a kütyüd, így wireless bármilyen zenét lejátszhatsz rajta a telefonodról. És a legjobb, hogy gyönyörűen szól, olyan hangerővel, hogy egy komolyabb kerti partit is tökéletesen behangosít. Maradjunk annyiban, hogy ennél jobban nem találhatták volna ki a gondolataimat. Most épp a kertben, a fűben heverészem a kutyával, meg némi eperrel és cseresznyével, írom ezt a posztot, miközben Astrud Gilberto meg Stan Getz tolják nekem  a bossa novát, szóval elég idilli a helyzet. Azt hiszem, sok kalandunk lesz még együtt, szóval köszi, pixel.hu!




3 megjegyzés: