Muszáj szembenéznem

Vajon mit iszogatok a kanapén, nyakig betakarva, meleg zoknival a lábamon? Neocitránt:(. Ugyanis azt hiszem halálosan megfáztam, és nálam csak ilyenkor szokott jönni a java, és ha fejem tetejére állok, akkor sem tudom megakadályozni, hogy ledöntsön a lábamról. Szóval ezért ment reggel rosszul a futás, ezért voltam energiátlan és nyűgös, és kellett 5 (!!!) kávét innom. 

Tegnap reggel voltam a piacon, vásároltam, és egyszer csak felnéztem, és ott állt mellettem a vizslás fiú, vigyorogva. És ahogy megláttam, olyan óriásit dobbant a szívem, gyomorliftezéssel egybekötve, hogy nem tudtam nem észrevenni, hogy el vagyok veszve. Ennek akár örülhetnénk is, de az utóbbi egy hétben többször is nyomultam, hogy csináljunk ezt vagy azt, főleg olyankor, mikor ő jelentkezett valamiért, például kérdezte, mit csinálok délután, és írtam, hogy bringázni megyek, jöjjön ő is, de mindig mond valami kifogást, és nem mond helyette más időpontot vagy programot. És ma reggel is írt cukiságokat, majd megbeszéltük, hogy este találkozunk, de megint lemondta. És úgy érzem, hogy ennyi volt, nem adhatok neki 594 esélyt, ha gimisek lennénk, azt mondanám, oké, de könyörgöm, 36 éves vagyok. Ha együtt vagyunk, akkor a világ legédesebb pasija, de amúgy nem tudja, mit akar, én meg nem tudom eldönteni helyette. 

Ma pedig itt volt a fotós (aki amúgy csak hobbifotós), aki amióta lepattintottam, és taplón viselkedtem vele, visszavonulót fújt, kedves, de nem nyomul, ami határozottan vonzóbbá tette őt a szememben (nők...). Megint jött fotózni, másokat, bejelentkezett, aztán találkoztunk, és megint lefényképezett, más helyszínen, ahol eredetileg szerettem volna, a kutyával, pusztán szívességből, mert persze ezt a képet már nem tudja felhasználni a sorozatához, hogy nézne ki, hogy egy emberről több fotó, pedig annyira jó lett ez is. Aztán hálából elvittem sütizni meg kávézni, és annyira jó volt megint, mint mikor először találkoztunk, dumáltunk, ő dolgozott a képeken, mintha ezer éve ismernénk egymást, és látom, hogy odavan értem, és persze tudom, hogy valószínűleg nekem is nagyon tetszene, ha nem a vizslás fiúban reménykednék folyamatosan, aki pedig tojik a fejemre. Hááát. 

Fáj a torkom és lázas vagyok.