2015. június 15., hétfő

Please, please, please oh yeah

Nem ártott volna, ha egy olyan nap előtt, amikor egész nap, estig érettségiztetnem kell, tudok aludni. Mondjuk egyáltalán, legalább egy kicsit. Úgy tűnik, nem csak a gyerekek izgultak, és nem segített az eső, a kutya, aki félt a villámlástól, és be akart jönni aludni, az agyalás a védésen meg az érettségin, aztán meg a stressz, hogy a f***ért nem tudok aludni. Fél óránként néztem meg az órát (de minek) aztán meg reggel nem hittem el, hogy nekem most komolyan fel kell kelnem, és végigcsinálnom a mai napot. Aztán természetesen nem volt semmi gond, a srácok ügyesek voltak, az egyik fiú dicséretet fog kapni, és a kolléganőm azt mondta, büszke lehetek, hogy honnan hova hoztam fel őket. Nagyon szeretek vizsgáztatni, iszonyú kreatív helyzet. Mondjuk nem tudom, a kollégáim is így vannak-e ezzel, elképesztő, hogy mennyire nem tudnak ma a kölykök kvázi semmit (persze mindig van, aki profi), és nem az angol, hanem a töri, a földrajz, informatika, magyar nyelvtan volt igazán gáz. Mi az az alany a mondatban? Mi a különbség a software és a hardware közt? Miről szól az Ágnes asszony? Elképesztő, nem hittük el, annyi mindenről nincsen fogalmuk.

Na de az igazi kihívás holnap vár rám, sokkal több érettségiző diák, akikre kevesebb idő lesz, a nap végén pedig egy igazgatótanácsi ülés, ahol elő kell adnom, hogy miért véglegesítsenek. Egyrészt hagyjanak már, kapjak szerződést és kész, másrészt akkora nagy kedvem lesz ehhez egy végigvizsgáztatott nap végén. Azért a biztonság kedvéért ma minden körmöm más színűre festettem, hátha hatással lesz rájuk (egy egyházi suliban, gratulálok, Milonka), még ki kell találnom valami szolid szerelést, ami kompenzálja a nap mint nap hordott rövid ruháimat. És edzettem is. Ma nagyon-nagyon kellene aludnom. Csak előtte még megírom a beszédemet (nagyon szeretek itt dolgozni, megtanítottam egy csomó kölyköt angolul és 5 percnyire lakom innen bringával, légyszi vegyenek fel, légyszi, jó?). 

8 megjegyzés:

  1. És mert egy üde, színes folt vagy egy uncsi, szürke, konvencionális suliban! Hajrá, jó lesz ;)!

    VálaszTörlés
  2. En egy nagy kerszteny kozosseg boldog tagja vagyok, es a szines kormoket rengetegen szeretik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudom, persze:), csak tényleg nyomatékosan rám szóltak, hogy fogjam vissza magam, nagyon szolidan nézzek ki, és ehhez képest sikerültek a ka(t)kadu körmeim.

      Törlés