2015. szeptember 23., szerda

Good manners

Oké, hát kellett vennem pár nagy levegőt ennek az egésznek a kapcsán. Én még soha senkiről nem írtam rosszat itt a blogon, ezután sem fogok, és azt is gondolom, hogy nem létező konfliktust meg lehet szépen, kulturáltan beszélni, ha mindkét fél magába néz, és tesz hátrafelé egy lépést, ha meg nem lehet, akkor onnantól fogva az én lelkiismeretem tiszta, megpróbáltam, nem szerethet mindenki, én sem kedvelhetek mindenkit, na bumm. 

De azt had jegyezzem meg, hogy konfliktuskezelésből, jólneveltségből és főleg időzítésből vehetnének leckét a kommentelők is. Odamenni katasztrófaturistáskodni, kíváncsiskodni, megpróbálni nyilvánosan összerakni a mozaikokat, majd beszólogatni a bloggernek abszolút  nem odaillő, személyeskedő témákban, mint hogy milyen ember ő, hol tartja a kutyamacskáját, meg hogy hogy van ideje pelenkázás mellett blogolni, miközben mindezt a legtöbben blog, profil, arc és név nélkül, ami szükségtelenül* csak szítja a tüzet, már ne haragudjatok, az én nevemben, az én konfliktusom kapcsán ne**. Meg hát úgy egyáltalán, úristen, gondolkodjatok már, mielőtt klaviatúrát ragadtok.

Sokszor megbeszéltük már, nem csak én írtam le, hogy a bloggerek életének csak egy kis szeletét látjátok, az igazi háttérről, a legtöbb körülményről fogalmatok, fogalmunk sincsen. Ezért had döntsem már el, hogy jó-e nekem egy pasival, ő meg had döntse már el, hogy akar-e, tud-e együtt élni az állataival egy pici lakásban egy kisbaba mellett, meg hogy akar-e, van-e ideje blogolni a pelenkázás mellett/helyett. Következtetni, véleményt kialakítani persze lehet, de én konkrétan azt szoktam magamban mondani, hogy pfff, aztán legfeljebb nem megyek oda többet olvasgatni, van az olvasólistában delete gomb. De semmiképp nem állok neki ítélkezni, meg életvezetési tanácsokat adni (jó, ezt mondjuk pont szoktam:), de csak annak, akit nagyon szeretek) - főleg nem nyilvánosan. És különböztessük már meg a konstruktív kritikát a beszólogatástól. 

*a helyesírás-ellenőrző szerint ez inkább legyen szükségtelen ül
**még ha értem is, hogy volt, aki támogatásképp írt, és volt, aki tényleg cukit, azt köszi, majd viszek salátát:)

19 megjegyzés:

  1. Úristen, én valamiről lemaradtam :)) miről van szó? Amúgy mindennel egyetértek, amit írsz. Másokat kritizálni a neten (vagy bárhol) = gáz, legyen szó saját blogról de főleg: másvalaki blogján, kommentekben. Persze az ember önkéntelenül véleményt formál, de hát tartsa már meg azt magának, vagy öntse ki a szívét a barátnőjének.

    szükségtelen ül :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én sem értek mostanàban semmit? Ez mi? Ki kritizàl kit?

      Törlés
    2. Szintén lemaradva, de törve nem :)

      Törlés
    3. Molly, légyszi. nem baj, ha nem érted, és itt most pont nem ez a lényeg.

      Törlés
    4. Én is szívesen tunkoltam volna (amíg nem engem vernek, az az igazi), de ha nem,hát nem :)))

      Törlés
  2. Írtam egy szép bejegyzést a véleményemről, amelyhez tulajdonképpen nincs is jogom:) eltűnt, de ezt biztos az égiek akarták. Vállalom a nevem, a képen nem én vagyok ugyan, de talán az megbocsátod (gondolom Téged sem Ilonkának hívnak:).
    Végül is csak annyit akartam írni, hogy ha ennyire nem tartozik a "pórnépre" a kettőtök csatája (megjegyzem eddig két kedvenc blogom volt), miért nem privátba intéztétek tovább?
    Mindig csodálkozom azon, hogy valaki kiteregeti részben vagy egészben az életét, és csodálkozik ha ilyen-olyan kritikát kap. A pozitívnál persze más a helyzet, a negatívnál jön a kioktatás.
    Én részemről zugolvasó voltam, de kettőtöket mától hanyagolom, gondolom nem nagy veszteség. Kihessegettél a hozzászólás után, nem sok keresnivalóm van ezután Nálad sem.
    Nem azért olvastam, mert olyan marha kíváncsi vagyok a négy fal közötti dolgokra, hanem néha jó volt kiszakadni a hétköznapokból, és bizony tanulok is, főleg a gyerekes blogosoktól. De ez van. Van egy pár blog amit ezután is szívesen olvasok, legfeljebb nem kommentelek (bár valószínű, hogy nem lennék így kioktatva). Szép napot:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem a negatív kritikával van a baj, hanem a stílussal. Meg azzal, hogy átment személyeskedésbe, a blogolás viszont nem erről szól. Kicsit sem. Ilonka is ezért hessegetett, mert kezdett elfajulni a dolog, az meg egyik oldalról sem volt cél.
      Nem tudom, te írsz-e blogot, gyanítom, hogy nem, de hidd el, az, amit itt olvastok, tényleg csak egy-egy szelete az ember életének, amire lehet reflektálni, de ezekből messzemenő következtetéseket levonni nem túl szerencsés.
      És igen, aki kurvának áll, ne ríjjon, ha basszák (bocsika) de ahhoz, hogy mindez miként történik, mégiscsak van némi közünk.

      Törlés
    2. Úgy látom itt is felélénkültek a hozzászólások, így még mielőtt megint elküldenek, egy észrevétel:
      Szerintem nem személyeskedésbe kezdett átmenni, hanem eleve keményen azzal kezdődött. A többség meg Ilonka védelmére kelt lovagiasan, azok is, én is akik "csak" zugolvasók. Mert tényleg nem írok blogot, de attól még véleményem lehet.
      Az utolsó mondatod nagyon ott van, ezt szóban alkalmazom, leírva tényleg bocsika:)

      Törlés
    3. Gabi, ha csak annyit érzékelsz, hogy te itt ki lettél oktatva, és nem érted, mi a gond, dehogy vagy elküldve, és bárhová bármit hozzászólhatsz, csak én szeretnék elhatárolódni tőle.

      Törlés
  3. Én végigolvastam az egész pengeváltást (mondjuk azt nem, hogy az illető hol szólt be neked kommentben) és többedjére sem értettem, hogy mit kezd el 2 hónap távlatából rugózni valamin, amit 1) már ott megbeszéltetek, 2) nem neki szóltál be, hanem kifejtetted a véleményedet egy témáról (amiben nem mellesleg személyes tapasztalatod van) 3) valójában ő is azt írja, hogy az adott témát nem merte végül felvetni a 3. személynek, csak kifúrja az oldalát a kíváncsiság.

    Ezek után az illető elkezd anyázni, ő nem kér bocsánatot, majd megjelenik n ember beszólni az illetőnek, hogy az eredeti témától eltekintve szar anya, szar gazdi, szar ember.
    Azt hiszem Pilla írt utána egy nagyon tanulságos és frappáns kommentet az egészhez erről az anyázásról, én meg elkönyveltem magamban, hogy valszeg ezért sem merek nyilvános (meg akármilyen) blogot írni.

    Szóval sztem inkább wördpísz, és csinálj soksok finom salátát (és fotókat róluk) és adj szépségtippeket mert a színes kis írásaid nélkül kevesebb lenne a világ!
    <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én voltam, igen, mert soha nem tudom befogni a számat. De pont ugyanazt írta le Ilonka is, remélem, mindenki okul belőle egy kicsit.

      Törlés
    2. Én is belefutottam, félig elolvastam, aztán úgy voltam vele, hogy nekem ehhez semmi közöm, minek szóljak hozzá. Az meg, hogy milyen személyeskedés lett belőle, feldühített. Pont azért, amit Pilla és Ilonka is leírt.

      Törlés
  4. Ennek meg semmi köze semmihez, de annyira szeretem azt a képet, ahogy a kutyu kanyarodik, hogy mindig rákattintok, hogy megnézzem nagyban (de persze sosem nő meg). A cicalábak is cukik.

    VálaszTörlés
  5. Szívemből és eszemből szóltál. <3

    VálaszTörlés
  6. Döbbenet. Már rég láttam olyan csevelyt, mint ott.

    VálaszTörlés
  7. Én ebbe a sorba állok be és kérek salátát, sőt, körömlakkot* is! :)



    * kifestettem a körmöm színtelenre, lassan, de haladok... ;)

    VálaszTörlés
  8. szerintem a je suis salátás-körömlakkos most az egyik legjobb thread

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen <3 mennyire cukik, hogy szó- és kíváncsiskodás nélkül csak elkezdtek salátás, körömlakkos posztokat ontani magukból. így a világ egy jobb hely lesz.

      Törlés