2016. szeptember 11., vasárnap

Love songs are for losers

Anyukám csirkecombot sütött ebédre krumplipürével és meggyszósszal. Szerintem ennél nincsen megnyugtatóbb ebéd a világon. Mondjuk meggyszószt pont nem ehetnék, mert ugye savas, de holnaptól kitalálom jobban. Még nem nagyon értem a dolgot, azt sem tudom eldönteni, hogy akkor ihatok-e tejet, meg jót tesznek-e a zöldségek (mint uborka, cukkini, a paradicsom pl tudom, hogy nem), vagy sem. Úgy döntöttem, hogy megpróbálom SK helyrehozni magam, nem iszom egy hónapig alkoholt egyáltalán, kávét csak tejjel, eszem kenyeret, többször eszem keveset (mondjuk én ezt eddig is így csináltam), sokat pihenek és mozgok, aztán ha nem jobb, akkor elmegyek kivizsgálásra. 

Utána napoztam, gyönyörű szeptemberünk van, mostantól tőlem bármikor megérkezhet az ősz, nem fogok sírni. Délután aludtam egy kicsit, illetve csak akartam, mert apu nekiállt a fészerben köszörülni valamit, úgy hangra fémre tippeltem. Fölkeltem és kikiabáltam, hogy ezt most azonnal hagyja abba, ő mondta, hogy ja, bocsi. Visszafeküdtem, erre hallom, hogy kalapál. Úgy hangra megintcsak fémre tippelek, szerintem nem jött le neki, hogy mi a problémám. Aztán csend lett. 

Persze a fiúcska írogat, úgy tűnik, sikerült megértenie a problémát, amin én nem tudok túllépni, ő viszont időnként próbálkozik témát váltani, hogy milyen napod volt? mit olvasol? mit álmodtál? de persze én a kb 1 mondatos válaszok után rugózom tovább a péntek estén. Megértem őt is abból a szempontból, hogy még csak nem is járunk, de én már basztatom/számonkérem őt valami olyan dolog miatt, amit ő nem érez olyan nagy cuccnak, és folyamatosan azt mondja, hogy ez nem issue, ő erről lemond, mert nem része az életének (?), de hát tudnia kell, hogy mennyire gáznak érzem az ügyet. Úgy döntöttem, egyszer még mindenképp találkozom vele, nem akarom így kirúgni, beszélünk, aztán majd abból meglátom, de őszintén... Nem annyira látok perspektívát a dologban. Amúgy vele álmodtam délután valami nagyon jót, nem tudom, pontosan mit, csak hogy iszonyú jó, pozitív érzés volt bennem, mikor felébredtem. 

Este elmentem bicajozni, izomból tekertem 30 kilométert, teljesen vizes volt a pólóm és a hajam mikor hazaértem, úristen, nagyon szuper volt, most valahogy extrán jó az állóképességem.




6 megjegyzés:

  1. Ilonka mondtak mar, probald ki a Salvus vizet. Ha lesz idom holnap irok reflux tanácsokat hosszabban us
    Bocs hogy csak igy ismeretlenül.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jó, ha nagyon muszáj, kipróbálom, de mindenki azt mondja, hogy annyira rossz :)

      Törlés
    2. ja, és köszi, minden praktikát szívesen fogadok.

      Törlés
  2. Ja, akartam írni, hogy jobbulást kívánok!
    Bennem van ez a sztori, én is nagyot csalódtam volna ebben a srácban.

    VálaszTörlés
  3. Nekem a (igazi)citromos víz reggel este sokat segített. Egy hét után valahogy csillapította. Aztán meg a kevesebb stressz... Tudom... tudom.. az a legnehezebb...

    VálaszTörlés
  4. Szerintem nem basztatás/ számonkérés az, hogy nem hagyod annyiban a dolgot. Teljesen jogosan vagy kiakadva. Végül is ha együtt lesztek, akkor a Te életedet is érinti a másik esetleges függősége.

    VálaszTörlés