Good day, sunshine

Szerintem a mai nappal van valami probléma. Pedig egy darabig tartottam magam, még a 3. óra végéig jó kedvem is volt, a gyerekek nagyon kedvesek, dolgoztunk szépen, még kávét is hoztak nekem puszta meglepiből, de egyszerűen olyan rossz az általános hangulat a tanáriban, hogy mindjárt felvágom az ereimet. És akkor ebédelünk a kávézóban, és a 60 körüli kolléganőm, aki amúgy is frusztrál, mert igazságtalan a gyerekekkel, terrorizálja a szebb lányokat, meg lemosatja a rúzst a szájukról (wtf, nem zárda vagyunk, nincs benne a házirendben, hogy nem sminkelhetnek, ő pedig nem erkölcscsősz, az osztályfőnökük pedig én vagyok), kifejti, hogy őt a nemtommilyen porcerősítő meghajtja. Azt hittem, odahányok. Meg persze mindenki folyamatosan panaszkodik, pedig mindannyian túl vagyunk terhelve. Ja, és a kollégám, aki ha  20 évvel fiatalabb lenne, udvarolna nekem, n ő meg számon kér, hogy miért nem mosolygok, mert ő azt úgy szereti. Én meg leginkább azt szeretném, ha soha többé nem szólna hozzám, de sajnos, ahogy látom, erre nincsen sok esélyem. 

Oké, szerintem ha ma odajönne hozzám valaki, hogy nyertem egymilliárd dollárt, az is idegesítene, szóval ne is foglalkozzatok velem. Pedig tegnap este rendeltünk pizzát és dán krimit néztünk, az még olyan jó volt.

Ma a kutyát is viszem kozmetikushoz, amikor bekábítják őt, szegény kisnyuszi - de muszáj, mert naponta kell felmosnom a konyhát, annyira óriási és loncsos a bundája. Sajnos már előre tudom, hogy a kutyakozmetikus is idegesíteni fog, mert erős dohányos, és én azt a szagot nem bírom elviselni, mikor valakiből árad a cigiszag.

Ennyire jó napom van. Veletek mi újság?