2017. február 22., szerda

Recharged

Ma délutánra már egészen jól voltam. Pedig a doki azt mondta, amikor hétfőn megvizsgált, hogy szerinte nem vagyok még túl a nehezén, és írt kb. 4 féle köhögésre való gyógyszert, hogy mindig azt váltsam ki, ahol éppen tartok. Szerintem viszont nagyon időben elkaptam a betegséget, mert vasárnap reggelre lettem beteg, utána egész nap aludtam, meg hétfőn és kedden is szinte az egész napot ágyban, betakarózva töltöttem, mindig volt bennem Neocitrán, és szerintem pont egy óriási pihenésre volt szüksége a szervezetemnek. Valami felsőlégúti izém maradt azért, de ha eddig nem tettem, most már nem áll szándékomban köhögni semmilyen típusút. Olyan megkönnyebbülés mindig, mikor egy betegség után végre jól érzem magam, tele vagyok ilyenkor energiával és tettvággyal. Úgyhogy délután kicsit takarítottam, mostam egy adagot, meg nézegettem az üres hűtőm, de akárhányszor nyitottam ki, mindig csak az a fél üveg lekvár, meg a pár fonnyadt sárgarépa nézett vissza rám. Végül is a pénztárcámnak és az alakomnak kimondottan jót tesz, hogy nem járok bevásárolni. Na jó, holnap autóval megyek dolgozni, és lyukasórámban pedig elugrom korianderért feltölteni a hűtőm. 

Merthogy igen, holnap már dolgozom, van kedvem és lelkes vagyok, ami egészen furcsa érzés, nem is emlékszem, mikor volt utoljára ilyenem. Receptre kéne mindenkinek felírni 3 nap betegséggel kombinált alvást-pihenést. Mert ha nem lettem volna beteg, hanem csak lett volna simán 3 nap extra szünetem, akkor bizonyára jövök megyek, csinálok ezer dolgot és fáradtabban mentem volna vissza dolgozni, mit amilyen előtte voltam. Így viszont muszáj volt pihennem, és iszonyatosan jólesett, mint valami szanatórium. Ráadásul pénteken suli helyett az egyik végzős osztályt kísérem moziba. Nem panaszkodom.

carlo stanga

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése