2017. augusztus 27., vasárnap

Be good

Még egymillió éve randevúztam egy fiatalemberrel, aki pénzügyi szakember volt. Végül érdeklődés hiányában nem alakult köztünk semmi, de két dolgot mondott, ami azóta is sokszor eszembe jut. Az egyik, hogy egy csomó ember azért nem tud spórolni, mert befizeti a számláit, él, költ mindenfélére, és persze a hónap végén nem marad pénz, amit félrerakhatna. Ő ezt pont fordítva csinálja, első dolga, hogy eltesz valamennyi pénzt, és minden egyébre csak a maradékból költ - így is kijön a fizetéséből, és ha valamire nem marad, az általában a kevésbé fontos dolgok, mint szórakozás, étterem, ruhák stb. És még azt is mondta, hogy bármilyen kevés pénzből is lehet félrerakni egy kicsit.

A másik, amit mondott, hogy fontos jótékonykodni, jót tenni, támaszt nyújtani másoknak. Ő azt mesélte, hogy a nagymamáját támogatja, látogatja, bevásárol neki, heti egyszer elviszi ebédelni. Most ugye a nagynéném kórházban van, ő 83 éves és nincsen családja, gyerekei. Én nem bírom elviselni a gondolatot, hogy beteg, kórházban van, elvesztette a beszédkészségét és egyedül van. Így minden nap bemegyek hozzá a kórházba, anyuval kitaláljuk, hogy mit vigyünk neki, valami könnyű ebédet, sütit, fagyit, gyümölcsöt, tiszta hálóinget. Ott vagyok nála egy órát, beszélek a dokival, segítek lezuhanyozni, mesélek, beszélgetünk (már egész sok mindent el tud mondani), közben jó étvággyal eszik, vidám, nevetgél. Ha valami nyomasztja, megpróbálom megnyugtatni. Látom, hogy nagyon örül nekem, teljesen ki van virulva, míg ott vagyok. Ha én nem tudok menni, anyuék látogatják meg, mert szerintem fontos, hogy tudja, hogy számíthat ránk, hogy nincs egyedül.

A fura az, hogy nem csak neki jó az, hogy sok időt töltünk most együtt, örömmel megyek, szeretek készülni rá, kitalálni, hogy minek örülne. Én is jókedvű vagyok az együtt töltött időtől, sokkal közelebb is kerültünk egymáshoz, kicsit olyan, mintha újra lenne nagymamám. És nagyon jó érzés, hogy van valaki, aki számít rám, megnyugtatom, és könnyebbé teszem számára ezt a nehéz időszakot a kórházban, hisz van kit/mit várnia. És most megértettem, amit anno ez a srác magyarázott, hogy ha jót teszel, azzal teljesebb lesz az életed.

Van ez a tanfolyam, amit tavasz óta csináltam heti egy délután. Szeptembertől folytatódni fog, de nem heti egy, hanem heti 3 alkalom lesz délután 4-től este 8-ig, valószínűleg hétfőn, szerdán és pénteken, ami azt jelentené, hogy ezen a 3 napon reggel 8-tól este 8-ig dolgoznék kvázi folyamatosan. Gondolkodtam rajta, hogy elvállalom (nem lehet csak heti 1 vagy 2 napot, mind a hármat kell), mert nagyon sok pénz, és csak január közepéig tart. De most úgy gondolom, hogy semmi pénzt nem ér meg az, hogy ilyen szinten lekössem magam, hogy a többi napon zombi legyek, hogy ne legyen időm/energiám a családomra, a barátaimra, a kutyámra, sőt, azt sem hiszem, hogy lenne kapacitásom emellett randizni vagy sportolni. Kicsit a nagynéném esete rávilágított, hogy vannak fontosabb dolgok, mint a pénz, majd vállalok továbbra is magánórákat, amivel ugyan nem fogok annyit keresni, de cserébe sokkal nagyobb rugalmasságot ad majd.

8 megjegyzés:

  1. Olyan jó volt ez olvasni, köszönöm! <3
    A világon az egyik legjobb dolog együttlenni azokkal akiket szeretünk...és ez nem pénzre váltható.

    VálaszTörlés
  2. Egyetértek. Nekem már emiatt nincsenek magántanítványaim, mert a sulin kívüli szabadidőm mindennél többet ér. Tavaly nekem is ajánlgattak egy tanfolyamot, ugyanezzel a feltétellel (Lw felnőttképzés), de nem vállaltam el. Ráadásul nevetségesen kevés óradíjat is adtak volna, de legfőképp amiatt vetettem el, mert a nyugalmam, pihenésem többet ér.

    Ezt a pénzügyi "lekötést" gyakorlom most én is, de én hó elején "lekötöm" a pénzem mindenféle lámpába meg szőnyegbe, aztán a maradékot beosztom :D valóban működik. :D
    Nekem az egyik exem így szokott le a cigiről. Megvett drága dolgokat magának (bringa, laptop, stb) és onnantól nem volt pénze már cigire. Ügyes volt. Mondjuk ez inkább az ellentétes példája a klasszikus lekötéseknek, de ez is működik, ahogy az adott példa is mutatja :D

    Annak meg, hogy a nénikéd jól van nagyon örülök. A gondoskodás csodákra képes :)

    VálaszTörlés
  3. Esetleg megtennéd, hogy átküldöd a tudnivalókat ezzel a tanfolyammal kapcsolatban, ha még nincs helyetted más? Köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ne haragudj Heni, ez nem így működik:)

      Törlés
    2. Egyébként főképp kíváncsiságból érdekelt volna, mert szerencsére van egy csomó munkám, de közben a NYESZE elküldte az aktuális hirdetéseket, így némiképp ki lett elégítve a kíváncsiságom :)

      Törlés
    3. De ez pl nem kerül ki, mert ez egy tavalyi tanfolyam folytatása, és egy nyelviskolán keresztül megy. Meg azt írtad, 'h ha még nincs helyettem más', te nem arra gondoltál volna, h azért kérded így, mert pályáznál rá? De engem a főnököm nem kér meg, h keressek magam helyett mást, ezt ők intézik, van ennek a sulinak egy csomó tanára, aki szívesen elvállalja, mert jó munka.

      Törlés
    4. Persze, tiszta sor, anno nálunk is így volt a nyelvsuliban, hogy elsősorban a saját tanárokat kérdeztük meg, és csak ha már senkinek nem volt kapacitása, hirdettük meg kifelé. Igaziból tényleg csak kíváncsi lettem volna.

      Törlés