2017. szeptember 24., vasárnap

Le weekend

Tegnap délután elmentem Pillához, már mindketten nagyon vártuk, hogy találkozzunk. Most először mentem hozzá autóval, hát nem mondom, elég kényelmes beülni a ház előtt, tök jó zenéket hallgatni, majd 50 perc múlva leparkolni az ő háza előtt. Meg nagyon szeretek vezetni is, és most már nem izgulok a forgalom miatt sem, vagy hogy elkeveredek, csak élvezem az utat. Viszont van egy kis bűntudatom, hisz nem vagyok, vagy legalábbis eddig nem voltam autózós típus, az szerintem olyan hercegnős, én tömegközlekedek, sétálok meg bicajozom. Most úgy érzem, más lett így az életem, kényelmesebb... Jobb. És nem csak ez javított mostanában az életminőségemen, valahogy egyszerre változott több dolog is - mondjuk emiatt nem tudom, miért van lelkiismeret-furdalásom, de hát ez van. Még amiatt izgultam kissé, hogy vajon ott áll-e majd a ház előtt a kocsi reggel, de ugye van, aki fixen az utcán parkoltatja az autóját, és nem (feltétlenül) lopják el, szóval gondolom felesleges emiatt stresszelnem. Na mindegy.

Pilla vacsorával várt, zöldségeket meg mézes-szójaszószos csirkecombot sütött, uh de finom volt. Bontottunk (Pilla bontott negyed órán keresztül, egy komplett stand-up komédiának elment, és közben meg tökre izgultam, hogy sikerül-e neki) hozzá egy üveg vörösbort, méghozzá EZT, Juc blogger ajánlásával, és ti is próbáljátok ki, mert nagyon finom, mély, gyümölcsös ízű, mindössze 1200 ft-ért az Aldiból. Aztán feküdtünk Pilla kanapéján, kapcsolgattuk a tévét és dumáltunk. Megbeszéltük, hogy gyakrabban találkozunk, nagy eséllyel már jövő hétvégén. Ma 10-ig aludtam (sosem szoktam eddig) és kaptam reggelit is, teát meg kávét, aztán hazajöttem, mondjuk a kuttynak elcsomagolt csontokat ottfelejtettem, de hát nem lehet minden tökéletes. 

Úgy volt, hogy délután még csatlakozom a kutyás különítményhez Nagymaroson vagy Zebegényben, meg elmegyünk edzésre Phoebe-vel, de mire hazaértem, már fájt a torkom, nem volt jó a közérzetem, meg a szél sem esett jól, úgyhogy lemondtam mindent, vettem kaját, sütöttem héjában sült krumplit meg egy nagy kancsó gyömbér-menta teát és rendeztem egy Terápia-maratont. Ez (a második) jobban tetszik, mint az első évad, de azért annyira nem vagyok elájulva. 

Egész héten nem sikerült pihennem, úgyhogy ez most nagyon kell. Holnap délután az egész famíliám jönni fog, így 12-en leszünk nálam. Anya hoz levest, halat meg almás pitét, én meg csirkét sütök zöldségekkel meg salátával, együtt ebédelünk, aztán megnézzük együtt a Püspöki Palotát, mert holnap nyílt nap lesz, be lehet menni halandóknak is, én meg ezer éve nagyon kíváncsi vagyok rá. 

2 megjegyzés:

  1. Az autóval közlekedés ilyen hatással van rám is. A múlt héten 4 napot tömegközlekedtem és hát nem volt kellemes, pénteken megváltás volt újra kocsiba ülni. Úrinős, tényleg ez a legjobb szó rá.

    VálaszTörlés