2019. február 2., szombat

megküzdő mehanizmusaim

Csodálatos volt csupán szerdán kezdeni a hetet. Hálátlan feladatnak tűnt majdnem 4 napon keresztül szöveges értékeléseket írni, de nagyon élveztem, hogy majdnem egész nap pizsiben fetrengtem dolgoztam a kanapén, csak edzeni meg tanítani hagytam el a lakást. Így aztán csak 3 napot kellett dolgozni, de szerintem így január végén az is pont elég hosszú egy munkahétnek. Az egyik kolléganővel már elkezdtük nézegetni, hogy mikor lesz a következő hosszúhétvége - nos, március elején az egyik hétvégéhez hozzá lesz csapva 3 napnyi síszünet. Szerintem az elég jó, és épp megfelelő távolságra van, hogy lehessen várni. Mindenesetre most nagyon jó érzés, hogy semmi sulis készülnivalóm nincs hétvégén, és azt csinálok, amit akarok.

Nagyon igyekszem egyébként a víz felett tartani a fejem, hogy ne kapjon el a januári (februári) depresszió. Tudom, hogy ez az időszak az év legnyűgösebb időszaka, és felesleges azt várni magunktól, hogy teljes zenben, vidáman ugrabugrálva, a good morning sunshine-t dudorászva induljunk reggel munkába. Én néha reggelente konkrétan úgy érzem, hogy az életemért küzdök, mikor csörög az óra, vagy nincsen ülőhely a metrón.

  • Mozgok elég sokat, de persze most is volt olyan, hogy akartam, terveztem, de végül nem bírtam elmenni edzeni, pedig jól érzem már magam a teremben, ahová járok, formálódom, megvan a rutinom, elindulástól hazaérésig másfél óra alatt letudom. 
  • Voltam szoláriumban, szebb így a bőröm, jobb tükörbe nézni. 
  • Főztem spenótfőzeléket, amit még soha életemben, teljesen megdöbbentem, hogy mennyire finom lett. Sütöttem hozzá fasírtot sütőben, működik, megpróbálom a rántott husit is így.
  • Csináltam almás morzsazsütit. 
  • Sütöttem lasagne-t, az mondjuk nem lett túl jó, én friss, olasz tésztát szoktam használni, amitől könnyű lesz és krémes, de most száraz gyermelyit vettem, elnyelte az összes (rengeteg) besamelt, és így is száraz lett. 
  • Olvasok, ha utazom, vagy van egy kis időm, mert olvasni jó, de sokszor inkább azért hogy ne agyaljak, ne szorongjak a sulin, ne tervezgessem az óráimat. 
  • Barnival, ha nem vagyunk együtt, sokszor telefonálunk, alkalmanként csak pár percet - ő ilyen telefonálós, nekem kb csak ő van a híváslistámban, de vele én is nagyon megszerettem, őt is meg a telefonálást is vele. Tényleg segít, egyészt kicsit kiszakadni a napomból, a suliból, másrészt feltölt. Igyekszem ilyenkor nem ventillálni, hanem rá koncentrálni, búgni kicsit, tervezgetni, hogy milyen lesz majd együtt, mit csinálunk majd este. 
  • Ha együtt vagyunk, próbálunk nem telefont nyomkodni - ez meglepően nehéz néha - hanem beszélgetni, játszani vagy nézni valamit. 
  • Rendszeresen ágyban vagyunk 10 előtt. Nagyon fura, és kicsit nyugdíjas érzés reggel 6-kor kipihent-szerűen ébredni, de segít, hogy ne legyek egyfolytában fáradt. 
  • Még mindig tartom magam hozzá, hogy kellenek nekem a reggelek, kell idő, hogy  felébredjek, elkészüljek. Mivel nagyjából ugyanakkorra kell elkészülnünk, Barni felkel előttem fél órával, fél 6 körül, hogy lezuhanyozzon, elkészüljön, mire én kelek. Ő kelt 6-kor, én még kicsit fetrengek, aztán zuhany, hajmosás, sminkelek, hajat vasalok (ami nálam hullámosítás), öltözködöm. Fél, 3/4 7-re elkészülök, citromos meleg vizet iszom, zabkását reggelizem, kávé, közben kicsit olvasgatok, aztán csomagolok uzsit, és negyed-fél 8 közt indulok el, 8 előtt beérek, negyed 9-kor kezdődik a tanítás. A reggel azért van, hogy én jól érezzem magam a bőrömben. Fontos, hogy legyen rajtam valami különleges, egy finom illat, egy meghökkentő színkombinácó,  szép rúzs, egy nyaklánc, különleges harisnya vagy pulcsi. Már nem öltözöm olyan színesen és bohémen, mint régen, főleg, hogy itt csak egy kis kapszula-ruhatár áll a rendelkezésemre, az otthoni gardróbom töredéke csupán, és simán felveszem a pasim valamelyik pulcsiját is dolgozni, ha ahhoz van kevdvem, de abból nem engedek, hogy milonkásan kicsit kilógjak a tömegből. 
maggie cole

5 megjegyzés:

  1. Nekem még soha nem sikerült száraz tésztával ehető lasagnet csinálni. Ha valaki tudja titkot, legyen olyan drága és mondja el.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szaftosabbra kell kesziteni a ragut,ami a lapok közé megy.Nekem legalábbis így sikerülni szokott. 😉

      Törlés
    2. Én beáztatom langyos tejbe a lapokat egy 10 percre, úgy finom lesz ;)

      Törlés
  2. Rám februárban azért tör a rosszkedv, mert közeledik a tavasz. És aztán meleg lesz és nyár és azt én minden porcikammal utálom. Szeptembertől újra jó.

    VálaszTörlés
  3. Én a száraz tésztát meg szoktam főzni al dentére, így szív is fel a besamelből, de marad is.

    VálaszTörlés