2019. február 11., hétfő

péntek, szombat

Nincs időm hazamenni már a délutáni programom előtt. de még van még úgy egy órám, míg érdemes lesz elindulnom, és kellene ugyan dolgozatokat javítani, meg készülni, meg mindent, de inkább akkor blog. 

Pénteken nagyon szerettem volna kimozdulni otthonról, nem bulizni, csak beülni valami szuper helyre és inni egy pohár bort. Marcipán bloggerről tudom, hogy kb szomszédok vagyunk, úgyhogy találkoztunk egy szuperjó, picike, számomra teljesen Párizs-hangulatú helyen nagyon közel mindkettőnkhöz, ittunk 2 pohár bort, ettünk sütit, meg dumcsiztunk záróráig. Nagyon nehéz megértenem, miért nincs komolyabb barátnős-életem, mióta beköltöztem Budapestre, ez szerintem nem volt másképp akkor sem, mikor Vácon laktam. Hiába próbálkozom, senki nem ér rá soha, de majd nyomulok Marcipánnál meg a többieknél is (ha már a többiek, nálam nem nagyon, tisztelet ugye a kivételnek).

Aztán mikor hazaértem, ott volt nálunk a pasim néhány barátja, muszáj volt velük barátkozni meg kicsit elhajlani, hajnal 2-kor tettük ki őket végül. Vicces amúgy, hogy kb mindenki kacsalábon forgó többszáz négyzetméteren él, de mégis mindenki a mi 38 méterünkön szeret iszogatni. Egyelőre nem bánom. Másnap nem voltunk épp a legfittebbek, de szerencsére aludhattunk volna, ha tudunk, de aki minden nap 6-kor kel, az szombaton is 6-kor kel, akkor is, ha hajnal 2-ig fröccsözött. Mindenesetre megbeszéltük, hogy muszáj rántott husit ebédelnünk, meg is beszéltük, hogy hol a legfinomabb, oda megyünk ebédelni, de aztán csörgött Barni telefonja, és anyukája volt, hogy menjünk át ebédelni hozzájuk. Paradicsomlevest és rántott husit krumplipürével. Délutánra pedig Pilláékhoz voltunk hivatalosak társasozni, meg enni-inni.


2 megjegyzés: