ó:(

Tényleg, annyira jellemző. A múlt héten úgy éreztem, tele vagyok energiával, volt kedvem az emberekhez, egy-egy hosszú nap után is takarítgattam vagy főztem, úgy éreztem az összes dolgommal kapcsolatban, hogy végre utolértem magam. Sőt, volt, hogy csak azért futottam a villamos után, mert úgy éreztem, szétfeszít az energia, nagyon jó érzés volt. Meg is beszéltem magammal, hogy hétvégén visszatérek az edzéshez, és innetől fogva semmi nem állíthat meg. Na és akkor szombat reggel úgy ébredtem, hogy nagyon fáj a torkom, nyűgös és elesett vagyok, és bár azóta kicsit jobb, azóta sem jöttem teljesen helyre. Na de hamarosan. Olyan jó lenne ügyesebben zsonglőrködni az idővel. 

Ma este megint egyedül voltam itthon, The Affair-t néztem meg almás morzsasütit sütöttem, nagyon hangulatos volt így várni haza Barnit. Aztán egy ponton gondoltam, hogy még egy kicsit pirítok a süti tetején, milyen szép lesz, ha a már elkészült süti teteje pirosra sül - aha. Remélem, Barni szereti az elszenesedett morzsasütit is, meg az égett szagban való alvást. 

Nekem ez a stílus annyira tetszik így őszre: