2021. március 23., kedd

jailhouse blues

Vasárnap sétáltunk hármasban egy jó nagyot Óbudán, Barni meg akart mutatni néhány helyet, amit ahol még nem jártam, egész fura helyeken kavarogtunk. Visszafelé találkoztunk egy barátnőnkkel, Verával, aki még sosem látta Danit, most is csak a kis pofáját durmolás közben, már ami a cumi meg a sapi mögül kilátszott. Meséltük, hogy milyen cukifej gyerek ő, meg hogy Barni sokat dolgozik, aztán rám nézett, hogy és te, Milcsi, hogy bírod az anyaságot? Én meg erre azt válaszoltam, hogy én be vagyok zárva a kis méretű börtönömbe. Utólag visszanézve fogalmam sincs, hogy miért mondtam ezt, tényleg így éreznék? Kicsinek kicsi, de egyáltalán nem vagyok bezárva, van babakocsink, szuperjó autóm, pénzem, hogy bármit csináljak/vegyek, meg hát hogyan is nevezhetném börtönnek a cuki kis lakásunkat? Nagyon nehéz hét állt mögöttem, beteg is voltam, egy délelőtt volt 3 óra segítségem, de hogy börtön? Szegény Barni, biztos nem esett jól neki, hogy ezt mondtam.

Most azt gondolom, hogy ahogy a múltkor is írtam, nem vagyok valami jól, kicsit bénultnak érzem magam, nem nagyon van kedvem semmihez. Most már tényleg _senkivel_ nem találkozom (szerintem ez az időszak a barátságokra is borzalmas hatással van), nem tudom, ez hülyeség-e, de jobb biztosra menni. Gondolom, agyamra megy a magány, hogy egész nap senki sem szól hozzám, már Barni szüleihez sem ülök be beszélgetni/enni, a héten meg már bejárnak dolgozni megint. A szitter lány továbbra sem dolgozik, fél a vírustól. A sétával is úgy vagyok sokszor, hogy sokkal egyszerűbb itthon maradni, megciciztetni a babát és úgy elaltatni, legalább addig tudok dolgokat csinálni, míg alszik. Aztán meg mindig van valami, meg kell várni a mosást, ebédidő van, elrakom a ruhákat, megint aludni kell stb. 

Egyébként sokszor eszembe jut, hogy simán kimehetnék Szentendrére, vagy bármilyen közeli szép helyre, ott tologatni a babakocsit, ő amúgy imád menni, de a bénultságom ilyenkor is azt mondatja velem, hogy ehhh, hagyjuk már. 


Nem tudom, mi van velem, tényleg. Ma esküszöm, elviszem a babát csavarogni. 

21 megjegyzés:

  1. Jaj
    kívánom legyen jobb, ha az időjárás is enyhül kicsit
    kitartást mindenkinek! :-))

    VálaszTörlés
  2. Én is hasonlóképpen éreztem magam, amikor a lányom született (42. éve). Hat hónapig nem jutottam be babakocsival a lakótelepről a városközpontig, ami jóval több inger és nagyobb élmény lett volna, mint a betonrengetegben sétáltatni a gyereket. Autónk a gyerek egy éves korában lett, ami nagy könnyebbségnek számított, eljuthattunk könnyedén a nagyszülőkhöz (is). Ma már teljesen más az anyagi helyzet, de az anyák érzelemvilága még sem sokat változik. Dani csuda aranyos, hipp-hopp szaladni fog, és sokkal könnyebb lesz vele jönni-menni. Nem kell bánnod egyetlen szavadat, mondatodat sem, teljesen természetes amit érzel. (Kérdésem: Ti hárman vagytok a képen?)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm!
      ezt az utolsó kérdést nem értem, hát igen, Barni, Dani a babakocsiban, én.

      Törlés
    2. ja, igen, MI vagyunk, azt hittem elsőre, hogy a hármon van a hangsúly:)

      Törlés
  3. Ugyanígy érzek egy ideje :( teljes nihil. Annyi a különbség, hogy én kényszerből eljárok naponta min. kétszer a babakocsit tologatni. De ettől nem igazán jobb (vagy nem érzem annak - azért biztos számít). Várom, hogy április végétől újra dolgozzak...

    VálaszTörlés
  4. Én azt szeretem,ha a kiságyában alszik, pont azért,hogy addig tudjak dolgokat csinálni. Mondjuk a babakocsi nálunk nem is opció, szóval már a lemondtam a romantikus álmokról, hogy tologatom a babakocsiban, elalszik én meg addig egy padon ülve olvasok a friss levegőn 😅
    Sétálhatnánk egyszer együtt a Városligetben,ha lenne kedved

    VálaszTörlés
  5. Ez a Palya Bea szöveg jutott eszembe, így 2 kisgyerekkel :
    "Családbörtön ablakában

    Gyerekek a rácsok

    Azokon át csak kis világ-

    szeleteket látok

    Egyszer innen megszököm majd

    Éltet ez e jó hír

    Még mielőtt felakaszt

    az anyakezű hóhér."

    Néha azért hát tényleg ilyen.

    VálaszTörlés
  6. Tőletek a Sziget nincs messze kocsival (ingyenes most a parkolás)

    VálaszTörlés
  7. Tudod amikor kurva nehéznek érzem, arra gondolok, hogy orulj bzmg, mert lehet, hogy soha többet nem fogsz tudni ennyi időt tölteni majd a gyerekekkel és csak velük, mint most. 38 évig csináltam minden mást, most annak van itt az ideje, hogy ok legyenek a központ, közel sem fog annyi időt kitölteni, mint eddig a minden. Engem ez szokott feltölteni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyébként nekem baromira hiányzik mikor itthon voltunk a gyerekkel (persze nem a babakora) de olyan 1.5 évtől - a sok hiszti dacára. Én azóta fordultam be durván mióta a munkahelyemen pofozózsáknak érzem magam. De még 7-8 hónapos korában én is arról álmodoztam hogy mennyivel jobb lenne dolgozni, mert ott jó volt a hangulat, meg sikeres voltam, stb.
      OK nekem sajnos nem maradt meg a munkahelyem, de ez egyéni.

      Törlés
    2. Irtam egy hosszu kommentet erre, de egyelore nem kuldom el, csak szeretnem megkerdezni, lanyaid vagy fiaid vannak? Vagy vegyesen?

      Törlés
    3. @zavar nekem nem a babával levés a probléma, azt én is teljesen ugyanígy érzem, kipörögtem magam eddig már bőven. nekem ez nehéz, hogy ennyire nem lehet menni/találkozni/dolgokat csinálni, nincsenek programok, nincsen bébiszitter, minden zárva, nem lehet a családdal/barátokkal találkozni-jönni-menni, hétvégén utazni, nem jöhetnek látogatóba és mi sem mehetünk, nincs edzőterem/jóga/semmi. ha nem lenne a vírushelyzet miatti komplett PAUSE kb mindenen, nekünk szuperjó életünk lenne most. még egy pár hete is sokkal jobb volt, amikor nem voltak ennyire félelmetesek a hírek.

      Törlés
    4. Én azért is mindig hálát adok, hogy srác ide akart költözni. El se tudom képzelni már az életet gyerekekkel lakásban. Irtó szerencse, hogy van kert, hinta, terasz, trambulin stb. Nem lenne könnyebb Vácon egy kicsit? Jön a jó idő, talán 1-2 hét ott, vagy nap feldobna.

      Törlés
    5. @szinvaltoszemulany Fellat vagy engem kérdezel?

      Törlés
    6. @Zavar,teged. :) Azt tudom, hogy Fellanak egy kislanya van.

      Törlés
  8. Hát ez a fotó. Micsoda ötlet! Ki kellene nyomtatni fényképnek és kitenni a falra hihetetlen jók a színei.

    VálaszTörlés
  9. Nem tudom miért, de "mézszőkének" képzeltelek. (A szó legnemesebb értelmében.) Ezért kérdeztem rá, hogy Ti vagytok-e a képen? Túl sok nem látszik az arcotokból a távolság miatt, de jó, hogy legalább egy picivel jobban el tudlak képzelni Benneteket Barnival.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. sötétszőke vagyok amúgy, de itt a képen egy fekete sapi van rajtam, semmi nem látszik a hajamból:)

      Törlés