2021. augusztus 7., szombat

hey baby

Július elején Dani egy éves lett. Pont aznap egy vidéki esküvőre voltuk hivatalosak, ezért úgy alakult, hogy a születésnapját nem töltöttük együtt, és aznap először a nagyszüleinél, Barni szüleinél aludt. Elég jól előkészítettük a terepet, nappal már aludt ott párszor, és ahogy sejtettük, nagyon jól érezte magát, és egy percig sem hiányolt minket, de ettől nekünk még bűntudatunk volt, hogy pont a szülinapján lepattintjuk. Előző nap persze jól megünnepeltük, amitől tartottam kicsit, mert Barni öccse rendezte a bulit, és ismerve a családot kicsit aggódtam, hogy túl nagy lesz a felhajtás, meg kap majd egy halom drága ajándékot. De végül nagyon jól sikerült, szupercuki volt mindenki, tényleg, tökéletes volt, nagyon hálás vagyok nekik, hogy így szeretik Danit. Az ajándék pedig (az elmaradhatatlan labdákon kívül) a nagyszülőktől egy kicsi, felfújható medence volt, ami a hőségben nagyon jól jött, Barni öccsééktől pedig egy picike, felfújható motorcsónakot kapott, amiben vidáman tudjuk őt tologatni a Balcsiban, és közben harsogni a Dani a tengerész, hajóját nem éri vész szövegű, jól ismert opuszt. 

Megvolt az első betegsége is: megfázott a légkonditól az autóban (szörnyen haragudtunk emiatt magunkra). Én egy nagyon laza ember vagyok, nekem ha utazunk, eszembe nem jut pl. gyógyszert pakolni magunknak, mondjuk amúgy sem szedünk tényleg semmit soha. Így egészen komolyan oda kell figyelnem, hogy ha megyünk valahova, akkor Daninak pakoljak lázcsillapítót, fájdalomcsillapítót meg orrszívót. Pont a Balatonon lett nagyon beteg, és iszonyú mázli, hogy nálunk voltak a gyógyszerek, meg az orrszívó, nem is tudom, mit csináltunk volna nélkülük az éjszaka közepén full belázasodó, az orrán lélegezni nem tudó gyerekkel. Meg azt sem tudom, hogy a szüleink mit csináltak velünk orrszívó nélkül, gondolom, ilyenkor garantált volt az arcüreggyulladás. 

A gyerekem labda-függő, a könyveket is szereti, de az ébren töltött ideje 90%-ában labdázik, de legalábbis úgy közlekedik, hogy bárhova megy, három labdát terelget maga előtt, és iszonyúan ügyes velük. Onnan lehet tudni, hogy közeledik, hogy először megérkeznek a labdái. Nagyon magas, vékony és izmos. Viszont jó ideig nem állt fel, és mivel látom, hogy a nála kicsit idősebb gyerekek már simán járnak, némi külső csesztetés hatására sikerült erre annyira rágörcsölnöm, hogy M. Gray-től elkértem a dévényesük számát. Ez egy péntek délután történt, gondoltam, majd hétfőn felhívom, de azon a hétvégén felállt Dani, úgyhogy ezt el is engedtem, és igazából nem is értem, hogyan hagyhattam elbizonytalanítani magam. Azóta minden szépen a helyén van, nagyon beindult, cuki, okos, ügyes, hatalmas dumás, imádjuk. Mondjuk azt is elkezdte próbálgatni, hogy hogyan tudja érvényesíteni az akaratát, az mondjuk eléggé idegőrlő, de engem nem könnyű megtörni, nem adom be a derekam mindenféle csipcsup próbálkozásra, csak mert a kisbabám kismalaccá változik.

Viszont annyira önálló, társaságkedvelő, és annyira jól elvan másokkal, akár ott vagyok, akár nem, hogy bár eddig teljesen más véleményen voltam erről, most elkezdtem azt gondolni, hogy ő nagyon élvezné a bölcsit. Egyszerűen bármennyire kreatív vagyok, én azért a nap végére uncsi vagyok neki, és látom, mennyire jót tesz neki, ha az unokatesóival, vagy a nagyszüleivel tölt pár órát, teljesen megnyugodva, feltöltődve, lefáradva kapom őt vissza. Nyilván nem holnap fogom beadni valami intézménybe, nem is a jövő héten, de azért ez a gondolatmenet eléggé más perspektívába helyezi azt, hogy hogyan tervezzük a következő 1-2 évet. Nekem ez annyira érdekes, hogy az ember gondol dolgokat, aztán ha gyereke lesz, akkor látva a cseperedő kis egyéniségét, ahhoz igazodva végül tök másképp csinál egy csomó mindent. 

15 megjegyzés:

  1. Csak, hogy megragadjam a lemyehwz6, volt orrszívó, csak kézi. Olyan, mint amit most is lehet kapni, csak talán üveg volt a felső része és nagyobb volt. Anyáéknál még megvan. De utáltam gyerekkoromban :-(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. biztos volt, akinek volt, nekünk pl. nem, de itt persze a korábbi generációkra gondolok mind, akiknek meg már tényleg nem volt.

      Törlés
    2. hát és hány ország van, ahol meg semmi ilyen nincs. a dán sógornőm elborzad már a gondolatra is, hogy az unokahúgom orrát kiszívja, pedig látja, hogy mi meg a mi gyerekeinkkel csináljuk és győzködtem, hogy jó ötlet, de a saját tesóm is dán lett ebben és ő se tudja elképzelni, hogy szívja a gyereke orrát. nem volt még gondjuk abból, hogy folyik a gyerek orra...

      Törlés
    3. Nálunk sincs orrszívás/szívó, és szintén sose volt még arcüreggyulladás az elmúlt 13 hónapban, pedig folyó orr sokszor fordult elő sajnos. Itt sós vizes oldatot spriccelnek a bébik orrába, az fellazítja a taknyot és segít kifolyatni. Más gyerekéről nem tudom, hogy működik, nálunk mindenesetre bevált.

      Törlés
  2. Boldog első Daniszülinapot utólag is! 🎉

    VálaszTörlés
  3. Ezek a devenyes fórumok borzasztóak, én is teljesen bestresszeltem amikor láttam hogy a fiam lassabban halad a többieknél, ugyanígy egy éves kora körül állt fel csak. Persze jobb kivizsgaltatni ha az ember aggódik, de sok szülő néha tényleg alaptalanul elbizonytalanitja az embert. A devenyes lista még sztem nagyon szigorú, ha egy hónapban nem tudja megcsinalni az elvart "mozdulatsort", mar küldenek is fejlesztésre. A repulozesrol is úgy beszélnek mintha az vmi óriási fejlődési rendellenesség lenne, miközben ezt csomó gyerek csinálja és semmi komoly bajt nem jelez...

    VálaszTörlés
  4. Ohh ez a szocializáció olyan, hogy kábé hetente változik, tavaly a lányom ugyanezt érezte az unokám egyéves koránál, aztán ez megváltozott most kétéves a kis drága és elég neki a heti két-három játszóterezés a kisbarátokkal :)

    VálaszTörlés
  5. Nagyon boldog szülinapot Daninak!!!

    VálaszTörlés
  6. A lányunk 14 hónaposan ment bölcsődébe és még nem tudott járni, aztán persze behozta azokat, akik egyévesen már rohangáltak. Mindkét gyereknél pont egyéves korában vettük észre, hogy nagyon nem elég nekik az az ingermennyiség, amit mi otthon nyújtani tudunk nekik, így teljesen nyugodt szívvel adtuk őket be a bölcsibe.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez azért tényleg milyen gyerekfüggő meg családi helyzet függő.
      Én a fiam 1 éves kora után kezdtem azt érezni hogy már nem kell szoptatni, a gyerek is milyen hipercuki értelmes és kinyílik a világ nekünk.
      Sajnáltam volna ha nem velem van egész nap.
      Én élveztem hogy egy 5 méteres szakaszt 5 perc alatt tettünk meg mert annyi minden történt, bot, csiga, tócsa 😄

      Törlés
    2. Ezt én is imádom! Az én nagyom 3 és fél évesen ment oviba, addig itthon, de még az is korai volt. A. Kicsi most megy 2 és fél évesen, ő más, neki való lesz hamarabb a közösség. Egyik sem unatkozott, zik.

      Olyan más minden gyerek, minden szülő, és az a jó, ha van választás.

      Törlés
  7. Boldog szülinapot kívánok, Dani gyönyörű gyerek!
    :-)

    VálaszTörlés
  8. Hú én is áldásnak gondolom az orrleszívót, még úgy is hogy kb 3.5 éves kora után már nem tudtuk használni (tiltakozásból elkövetett hányós, elájulós hisztik miatt) viszont még ma is tudom azzal fenyegetni hogy ha nem fújja ki az orrát akkor hozom az orrleszívót.... És legalább a fülgyulladásokat megúsztuk (amivel pl nekem telt a gyerekkorom) ha a hörgő/tüdő stb vonalat nem is.
    Egyébként szeritnem sokan nem használják jól, mi is akkor lepődtünk meg mikor a pulmonológus bemutatta, hogy hogyan is kell csinálni és akkor láttuk hogy szegény gyereknek több deci trutymót is kiszívhatnánk az orrából nem csak azt ami eleve ott van az orrában.
    De olvastam már olyan véleményt hogy valójában nem tudja a lényeges helyről kiszívni (vagy legalábbis nem otthoni körülmények között csak ahogy a dokik csinálják) mert nem tudunk igazán váákumot csinálni.
    Ez is olyanféle dolog mint a légzésfigyelő. Szerintem az is valahogy csak itt nálunk terjedt el igazán...

    VálaszTörlés
  9. És nagyon boldog szülinapot kívánok, Isten éltesse, nagyon cuki ezen a fotón!

    VálaszTörlés