2014. január 5., vasárnap

Chin up

Szóval igen, borzasztóan elkámpicsorítottam magam, aztán hogy ebből kizökkenjek, szépen kisuvickoltam a lakást (pedig nem is volt piszkos, csak a héten erre nem nagyon akarom pazarolni az időt), majd elmentem bevásárolni a hétre mindenféle finom és egészséges cuccot: rengeteg zöldséget, salátát, gyümölcsöt, húst, túrót, tojást, hogy majd szuperfitt tízóraikat meg ebédeket vihessek a suliba. Azt hiszem, a vasárnap esti egyedül teszkózásnál (volt egy kis lidl is) nincs szomorúbb. Így aztán nem lett sokkal jobb a kedvem, de hogy ezt ellensúlyozzam, vettem magamnak egy kisebb csokor rózsát. Az utolsó adag volt, ott árválkodott gyönyörűen, rám várt. Felraktam a konyhaasztalra egy napsárga futót, vázába raktam a rózsát, úgyhogy nálam már tavasz van!

7 megjegyzés:

  1. az élet apró örömei....és nem is aprók...

    VálaszTörlés
  2. úgy irigylem az optimizmusodat, ezért (is) imádom a blogod, mert belém is lelket önt kicsit, hogy lehet így is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De cuki vagy, köszi. :* pedig pont enyhén szólva nem a happyhappy periódusomban vagyok (ld előző bejegyzés), de azért örülök hogy átjön hogy optimista vagyok, mert amúgy általában tényleg. És hát ahogy mondják: the only way is up! ölellek

      Törlés
  3. Nem akarok licitálni, de nekem szülinapon egyedül tescozás volt nemrég! ;) nagyon...öööö...inspiráló volt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) és azt miért? büntetted magad valamiért? én még nem is mondtam neked hogy Boldog Szülinapot! :)

      Törlés
    2. köszönöm :)) ááá, elbénáztam a saját szülinapomat szervezésügyileg, és ennek része volt az egyedül Tescozás is. Nagyon egy randa év volt a tavalyi, remélem 2014 jobb lesz. Sokkal!

      Törlés
  4. Ui.: a rózsák gyönyörűek, nagyon boldog lennék ha már vége lenne a télnek!

    VálaszTörlés