Tegnap délután ajándékot vadásztam egy barátnőmnek, akivel minden decemberben tartunk egy karácsonyi találkát, mikor tengergyümölcseis spagettit eszünk az Okay Italiában, iszunk egy pohár bort, beszélgetünk és megajándékozzuk egymást. Neki két gyereke van és Gödöllőn lakik, de erre a három-négyhavonta esedékes randijaink mellett mindig találunk időt, és mindig iszonyú jó. Vele nagyon profin csináljuk, mert teljesen más az életünk, előfordulhatna, hogy nincsen már miről beszélnünk, de mégis zseniálisan működik a barátságunk. Ennek szerintem az egyik titka, hogy tényleg kíváncsiak vagyunk egymásra, nem csak úgy illendőségből meghallgatjuk egymást a gyerekekről, a suliról, pasiügyekről meg egyéb nyavajákról és örömökről. Nekem ő egyébként nagyon hiányzik, olyan jó lenne napi kapcsolatban lenni, de egyszerűen kivitelezhetetlen. Úgyhogy ilyenkor próbáljuk behozni a lemaradást.
Ma Budapesten aludtunk, ilyenkor extra korán kell kelnem, és mivel egy este 11-ig tartó próbával sikerült kimaxolni a tegnapi napot, így ma reggel 5:40-kor úgy éreztem, hogy kész, ennyi volt, nincs több tartalékom. De mégis kikászálódtam az ágyból, színes, meleg ruhákba burkoltam magam, a fürdőszobában kihoztam az állapotomból, amit lehetett, majd szomorúan kinyitottam az ajtót - és akkor meghallottam, hogy a konyhában a pasim Mr. Bubléval együtt énekli, hogy Frosty, a hóember, kotyog a kávé, a tányéron vár a banán-Finn Crisp reggelim, készülnek a szendvicsek a tízóraimra, a kutya pedig megbabonázva figyeli a sonka pozícióját. Úgyhogy ilyen vidám indulás mellett csak kibírom valahogy ezt a napot is.
szerintem ehhez kell egyfajta "kémia" is azért. nekem is van olyan, akivel akár egy év is kimaradhat, folytatjuk ott, ahol abbahagytuk, és voltak, akik hiába voltak mellettem, egyre távolabb kerültünk, változott a gondolkodásmódunk, és egyszercsak már maradt az illendőség, meg a szomorkodás, hogy elvesztettünk valami jót.
VálaszTörléssőt, hosszú bffségből is lett oltári csalódás és végül kommunikáció teljes megszakítása, nehéz szívvel, de be kellett látni, hogy ez az ember már egy teljesen másvalaki, akitől jobb távolmaradni.
fura dolgok ezek...
ja, és kémia: mindenféle pikáns felhang nélkül az időtálló kapcsolatok úgy kezdődtek, mint egy szerelem :D
VálaszTörléspár találkozás után volt valami határozott bizonyosság, hogy őt jobban meg kell ismerjem és jó lesz. és később ők is erről számoltak be :))
veletek is volt már ilyen?