Néha meg vagyok győződve róla, hogy az égiek joystickkel a kezünkben irtózatosan jól szórakoznak azon, ha bebonyolítják az életünket. Néha annyira egyszerű lehetne az élet, de nem, véletlenül sem az. Mindannyian ismerünk ezeregy történetet, a legdurvábbak pedig épp velünk esnek meg.
Nekem most nagyon jó. Amúgy is jó lenne, szép kerek a világom, nélküle is boldog lennék, de ez a fiú a cseresznye a pavlova tortám tetején. Persze még bármi kiderülhet, vagy elromolhat, de most leginkább meseszerű az egész.
Erre tegnap ugye a fényképek a FB feedemben, amitől persze nekiálltam agyalni. 2 éve szakítottunk, tavaly váltam el, továbbléptem, jól vagyok, de azt, ami történt, soha nem fogom megérteni vagy megemészteni. Ezért sajnos ki tud zökkenteni, ha valami történik. És a képek történtek: tudom hol van, kivel, mit csinál, és egy csomó mindenre következtetni is tudok. Ma éjjel vele álmodtam, nagyon rosszat, felzaklatott. A hátam közepére (sem) kívánom az ilyen álmokat.
Reggel korán keltem, 8-kor már kezdtük az ommmm-okat jógán, fél10-kor már teljesen leizzadva, de könnyű szívvel léptem ki a stúdió ajtaján. Egészen addig voltam gondtalan, míg meg nem néztem a telefonomat. Az a francia srác írt, akinek a fotóin láttam tegnap az exférjem, az a fiú, akit annak idején töröltem (az exem kábé összes barátjával együtt), és azóta nem jelölöm vissza, pedig többször is nyomult. Írt, hogy had jöjjenek el meglátogatni a feleségével, vagy utazzak el én hozzájuk egy hétvégére, írjak, mi van velem, jelentkezzek, beszéljünk, találkozzunk, töltsünk együtt időt. És megszakad a szívem, mert imádom őket, és nagyon jólesik, hogy ennyi idő után sem csak az exem exének tekintenek, hanem fontos vagyok nekik, és szeretnék, ha az életük része lennék.
De mégis úgy gondolom, hogy azt kell tennem, ami nekem a legjobb, még akkor is, ha kicsinyesnek tűnhetek miatta. Az utolsó dolog, amire jelenleg szükségem van, az az, hogy a régi életemen gondolkodjak most, hogy emlékek csepegjenek vissza, pont akkor, amikor végre igazán előre nézhetnék, és végleg magam mögött hagyhatnám, ami már nem fontos (illetve nem kellene, hogy fontos legyen). És az a baj, hogy sokkal jobban felzaklat ez az egész, mint amennyire ki tud kapcsolni ez a kezdődő szerelem. Félek, hogy ez most be fog kavarni, tudjuk, milyen az, mikor az egyik fél még nincsen túl valamin - és hát lehet hogy ez történik most velem. És nem tudom, mit csináljak.
Azt nem lehet, hogy elmondod ennek a fiúnak, amit most itt leírtál? Mármint hogy örülsz, hogy keresnek, te is bírod őket, de sajnos megváltoztak a körülmények, és nem szeretnél semmi olyannal foglalkozni, aminek érintőlegesen is köze van a volt a férjedhez, és nem szeretnél a mostani kapcsolatodban magyarázkodni, hogy miért vagy jóban az exed barátaival?
VálaszTörlésSztem aki egy kicsit értelmes, megérti.
Engem is zaklatott elég sokáig a volt férjem legjobb barátja, hogy sörözzünk, meg talizzunk, meg ő annyira szeret és úgy hiányzom... Megírtam neki, hogy ez nem fog menni. Tudtam és tudom, hogy ők tartják a kapcsolatot, és én ugyanezt vallom: mindenkit töröltem, akinek bármilyen köze van az exemhez. Ez a srác magyarázott, hogy ő nem áll egyik oldalon sem, meg így meg úgy meg amúgy, és csak akkor fogta fel, hogy nem, amikor nem válaszoltam a leveleire, és a hívásaira. Annak ellenére, hogy én leírtam neki egy levélben, hogy miért nem szeretnék...
én is elmondtam neki ezt, többször. jó, azóta elmúlt egy év. meg érted, bejelölt, és 2 éve nem jelölöm vissza, mit nem ért ezen? abban igaza van Trilliannak, hogy nem akarom, hogy tudják, h még mindig ennyire megérint ez az egész.
TörlésTrillian aspektusára nem is gondoltam... Mondjuk én nem titkolnám h vmilyen szinten felkavar; végülis nem viccből házasodtam anno, ahogy Te sem. Sztem ez még nem azt jelenti h nem vagy túl rajta, hanem azt, h a rég rossz emlékek akkor is rosszak, ha 2 éve történtek...
TörlésMondjuk abban is van vmi, h mennyire 'autista' az, aki ennyire nem veszi a lapot h nem akarod látni... Sztem jobb tiszta vizet önteni a pohárba és rövidre zárni, akkor nincsenek ezek a kínos megkeresések. Talán úgy könnyebb neked meg a kis szívednek :)
Én tudod, mikor vallanám be az exem barátjának, hogy még mindig felzaklat meg zavar az egész, hát a büdös életben nem. Tuti el is locsogná az exnek (meg még amit belelát). Az ilyen emberek szerintem csont katasztrófaturisták, irigylem is ilonka szelídségét meg birkatürelmét meg jóindulatát ezzel kapcsolatban. Mert én már rég visszaírtam volna, hogy "as you may have guessed my silence is not due to a facebook technical glitch but rather a personal choice" vagy valami ilyesmit. Az lehet, hogy valaki tök jó humoros, vidám vacsoravendég az esti grillezésnél, de ez a zéró empátiás, a vissza-nem-jelölés dacára is nyomulás nálam abszolút no go. Fú, de nem bírom az ilyen antenna nélküli embereket.
VálaszTörlés:)))
Törlésamúgy nekem is az volt az első gondolatom, hogy visszaírom, hogy no, thank you.
Ha nem ismerősöd a fiú, akkor hogy láttad az exférjed képeit az ő oldalán? :)
VálaszTörlésAmúgy meg azt tedd, amit a szíved diktál, ne akarj senkinek megfelelni. Ha nem akarod tartani a kapcsolatot velük, akkor ne tedd. Köszönd meg az invitálást, és írd meg, hogy nem élsz az ajánlattal :)
Nem kell a dolgokat bonyolítani és a döntéseidet megmagyarázni. Maximum magadnak tartozol elszámolással :)
egy harmadik ismerős volt taggelve a képeken. azóta már nem ismerős. :)
Törlésigen, tudom, és egyértelmű, hogy nem fogok velük barátkozni, csak most nagyon felzaklat ez az egész, hogy ezen agyalok meg szomorkodom, miközben a cuki pasimra kellene koncentrálnom.
De lehet, hogy végre kiderülne, ami eddig nem, és végre megvilágosodhatnál(nánk), hogy miért történt úgy, ahogy. Ha tényleg jó emberek... persze, én nem ismerem őket, de létezik, hogy tényleg katasztrófaturisták lennének? De belátom, ez sem jó megoldás, hiszen te nem akarsz tudni semmit a múltról, ami teljesen jogos, szerintem is sokkal könnyebb így élni, mint már megint rágódni a fölöslegesen.
VálaszTörlésképletesen értettem, hogy nem értem, mindent tudunk, nincsen felfedetlen info, hiányzó magyarázat. jézusom, dehogy akarok ilyesmit.
TörlésSzurkolok, hogy ne kavarjon be. Eddig olyan szépen vetted az akadályokat, tudatosan kerülted, vagy minimalizáltad a helyzeteket, ahol sérülhettél volna, ok, most megláttad ezeket a fotókat, de hidd el, minden csoda három napig tart. Normális, hogy felkavart, engem sok év múltán is fel tudna kavarni az ilyesmi, de az nem feltétlenül jelenti azt, hogy még nem léptél túl az egészen, szóval nehogy bebeszélj magadnak most ilyesmit.Koncenrálj az új fiúra, a mostani életedre, nem kell ide múlt. Bármilyen cuki emberek franciáék, szerintem is jobb ha nem találkozol velük.
VálaszTörlésBennem inkább az merült föl (és elsőre azt hittem, M. Gray kérdése is erre vonatkozik), hogy a pasiddal nem akarod/tudod ezt megbeszélni? Hátha neki lenne erre olyan reakciója, amitől világossá válna, mit kell tenned, vagy rájönnél, hogy igazából nincs is min aggódni.
VálaszTörlésSzerintem teljesen normális, hogy ellenérzéseid vannak az ex révén szerzett ismerősökkel szemben, viszont jár neki(k) is, hogy tudják, nem velük van a bajod, csak azzal, hogy félsz, hogy olyasmit hoznak felszínre, amit nem szeretnél. (Amúgy nekem is katasztrófaturizmus-gyanús a helyzet, de lehet, hogy tévedek.)
Biztos jó ötlet a bimbózó kapcsolattal az exről beszélni? Főleg, ha az érződhet ki, hogy Ilonka nincs túl rajta (pedigde).
VálaszTörlésSzerintem tereld el a figyelmed erről, ne hagyj magadnak időt az agyalásra, szervezz sok közös és izgalmas programot az új fiúval, és akkor a sok új és jó élmény elnyomja majd ezeket..
Nem tudom, szerintem az ex és a válás meg minden ezzel kapcsolatos "fúj"-dolog Ilonkához tartozik, és attól, hogy nem beszél róla, még létező probléma. Nekem az új fiú kellően intelligensnek tűnik ahhoz, hogy ne vegye zokon (sőt lehet, hogy jól is esne neki, hogy Ilonka ebbe is beavatja?). De hát ez nyilván Ilonkán múlik :)
TörlésÉn egyelőre nem akarom őt nyomasztani ezzel, tudja a hátteremet, a válást, meg nagy vonalakban azt is, hogy miért történt, és hogy szerintem nem vagyok 100%-osan túl rajta, de most ezzel, ami van, nem akarom nyomasztani őt. Nekem sem esne jól, ha tudnám, hogy még valami excsajon lamentál.
TörlésSzerintem, ha téged nyomaszt, az érződik. Az új fiú, ha figyel rád, ezt észreveszi. Ha nem avatod be, azt fogja gondolni, hogy vele/veletek van valami gond. Egyrészt rajtad múlik, hogy meg szeretnéd-e osztani vele, másrészt viszont az ő befogadóképességén is. Vannak, akiket kevésbé érdekel a másik múltja, lehet, hogy ő is ilyen. Viszont azt csak te tudod eldönteni, hogy tényleg nyomasztaná-e ez őt, vagy csak téged szabadítana fel egy picit. Ezt innen senki nem tudja megmondani.
TörlésIgen, de mi még annyira az elején vagyon mindennek, még csak 2ésfél hete találkoztunk először. Ma már nem érzem olyan nagyon nyomasztónak ezt az egész exes történetet, szóval lehet, hogy lecseng... Mindenesetre most együtt fogunk tölteni néhány napot, aztán meglátom, ha jön természetesen, akkor elmondom neki.
TörlésSzerintem amúgy jól csinálod, ahogy :)
TörlésSzerintem amúgy jól csinálod, ahogy :)
Törlésköszi szépen!:)
TörlésSziasztok!
VálaszTörlésBocsi, hogy így ismeretlenül idekommentelek, és még csak nem is lesz köze a bejegyzéshez, de szeretném, ha minél többen látnátok, bloggerek és blogkövetők egyaránt. Szóval ezt a linket nézzétek meg lécci, és szóljatok valamit, hogy szerintetek lenne-e igény egy ilyen oldalra. Szavazzatok oldalt, vagy hagyjatok kommentet, bármi. Még egyszer bocsi, és köszönöm előre is annak, aki mond valamit.
http://blogpolc.blogspot.com
Ez itt nagyon gáz. Ne haragudj, semmiképp nem kattintanék rá innen.
TörlésÉn rákattintottam, de minek?:)
TörlésSzintén.
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
TörlésNa, én pont most keveredtem valamibe, ami még ennél is rosszabb. (Nem überelni akarok, csak megmutatni, hogy akármennyi idő is telik el, bizony vannak érzékeny pontok.) A legjobb barátnőm + az ex férjem. És -állítólag- nekem ezen nem szabadna felakadni, hiszen 2004-ben elváltunk. Mivan?!?!
VálaszTörlésSzóval az idő telik, a víz felszíne kisimul, de nagyon gyorsan zavarossá válik, ha valaki felkavarja az iszapot. Szerintem is kerülni kell az ilyen helyzeteket. Aki ezt nem tudja magától felfogni, az meg így járt.
Örülök ennek az új fiúnak, jól alakul. ;-)
Csak barátkoznak, vagy össze is melegedtek?
TörlésÖssze készülnek melegedni. És a barátnőm velem akarta ezt megbeszélni, sőt alaposan bele is rángatott a buliba. Rég csalódtam ekkorát. :-(
TörlésIlonka drága, már egy ideje olvaslak, csak még nem szólaltam meg. Tanácsokat adni nyilván nem lehet, de ami nekem hasonló helyzetben sokat segített, az a Belga-tól az Egy-két-há című dal jó hangos eléneklése (természetesen nem a radio edit vörzsön-t). Minél többször és hangosabban, annál jobb!!
VálaszTörlésÉs persze hogy felzaklat, persze, hogy ezen kattogsz, de ez csak azt jelenti, hogy nem vált kővé a szíved, aminek örüljünk! Szívből kívánom, hogy adjon erőt a cuki új fiú léte, meg az egész közös történetetek és segítsen halványítani a rossz érzéseket.
Kipróbálom a Belgás módszert, köszi :)))
TörlésÉn nem vagyok ilyesmiben tapasztalt (remélem megérted, ha azt mondom, hogy szerencsére), de nem értem, hogy miért kell "túl lenni rajta". A múltunk az életünk része, nem úgy működik, hogy betoljuk egy rekeszbe és elzárjuk, vagy kitöröljük és kész. A részünk marad örökre. Attól vagyunk olyanok, amilyenek most.
VálaszTörlésÉn amúgy senkit sem jelölök vissza, egy meghatázott ok miatt van regem, és nem gyűjtök ismerősöket, nem posztolok, és nem is akarok senkit olvasgatni. Mindenkinek szépen megírtam, és eddig mindenki megértette.