2015. november 23., hétfő

Helyzetjelentés

Ahogy Pilla írta, a hajamnál fogva kell kirángatnom magam ebből a posványos időszakból, mikor minden szar. Nekem magamat, és nem szabad várnom, hogy majd elmúlik magától. Illetve ma már nem volt minden szar, sőt, igazából ma egy csomó mindennek megláttam, hogy lesz megoldása. Vagyis remélem. És tettem érte maximálisan, hogy jó legyen a hétfő, új élet legyen (jó, hát slow az épp nem lett), és talán az univerzum megjutalmaz azért, mert proaktív vagyok, és nem genyózik tovább velem. 

  • Büszke vagyok: ...ma reggel 5-kor keltem, reggeliztem, ettem zabkását fahéjjal, banánnal, almával, málnával, fagyoskodtam a bringán kicsit, és 6:15-kor már Justin Timberlake-kel a fülemben gyűrtem a kilométereket a futópadon. Azért ezt nem csinálnám heti több alkalommal, de egyszer (na jó, kétszer) elmegy. Felszabadul így egy (két) délutánom. 
  • Csalódtam: ...elmentem vért adni, szoktam úgy évente kétszer, különösen, mert nekem nagyon ritka a vércsoportom, 0RH negatív, ami olyan, hogy ő bárkinek adhat, de ő csak olyat kaphat, mint a sajátja (én így tudom, majd az orvos olvasók kijavítanak, ha teljesen butaságokat beszélnék). És nem adhattam vért, mert alacsony volt a hemoglobin szintem meg a vérnyomásom is. Nagyon fura volt, eddig mindig adhattam vért. 
  • Várom: ...3 hétre vállalták a TV-m javítását (2 hónapja járt le a garanciája), szóval karácsony előtt kész lesz. Fura, hogy nem tudom bekapcsolni a Született feleségeket háttérzajnak.
  • Kezdek belejönni: ...az osztályfőnökségbe. Ma nagyon sokat intézkedtem, elértem néhány dolgot, amit nem szoktak engedélyezni osztályoknak, de nagyon diplomatikusan kijártam, a gyerekek örülnek, kaptam elismerő pillantásokat a kollégáktól, én pedig nagyon büszke vagyok. Kezd egyre ügyesebben (és tök természetesen) menni, és élvezem. Azt hiszem, arra sikerül jól ráérezni, hogy hogyan kell az egészséges szigort és a következetességet keverni a jófejséggel és az őszinteséggel, és ha sikerül eltalálni a tökéletes elegyet, az nagyon jól működik. 
  • Örülök: ...ma reggel összefutottam a vizslás fiúval az edzőteremben, és annyira örült nekem, hogy adott puszit (sosem szokott). Megbeszéltük, hogy holnap találkozunk, mert hoztam neki ajándékot Párizsból, meg hát amúgy is, rég dumáltunk. Cuki, öreg medvém vizslás fiúm.
  • Meglepődtem: ...napok óta nézegetem a telefonom, hogy hátha ír Miguel, a spanyol szívtipró, hát nem írt. Mára már teljesen lemondtam róla, erre ma hazafelé induláskor még utoljára ránéztem a telefonomra, és tele volt üzenetekkel tőle. De olyan lelkes, udvarlós hangnemben, mintha tegnap randiztunk volna, és nem lett volna közbeiktatva 3 nap csend, de komolyan, ezt ki érti? Most nem tudom, mit csináljak, kicsit gondolkodnom kell ezen. Azért persze örülök, és majd persze biztosan találkozom vele, mert azt szeretne. 
  • Awww: ...ez a csoki ma az asztalomon várt, mikor beértem, azért kaptam, mert pénteken furikáztam kicsit az egyik aranyos kolléganőmet. Mondjuk kicsit agyoncsapta a diétámat, mert a felét már megettem, de aki reggel 6-ra megy az edzőterembe, az megérdemel némi kicsapongást, ugye? 

4 megjegyzés:

  1. hát a spanyol fiú ezek szerint kivárta a randi utáni klasszikus három napot mielőtt újra jelentkezett....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hihi :D nekem is ez jutott eszembe :D
      + az, hogyha a Prezinél van, akkor simán magával ránthatta valami izgalmas projekt :)

      Törlés
  2. Hát én ezt a bejegyzést szőröstül-bőröstűl, Miguelestül, imádtam! <3

    VálaszTörlés
  3. Véradás. Engem is ért meglepetés egyszer, amikor kiderült, hogy 50 kiló alatt nem lehet vért adni.

    Osztályfőnökség. Ügyes vagy!

    VálaszTörlés