Wisteria lane

Tegnap úgy volt, hogy találkozunk, de megírtam neki, hogy nem állok a helyzet magaslatán, már ami a hogylétemet illeti. Az ember egy kapcsolat elején igyekszik úgy tenni, mintha mindig a legjobb formában lenne, én meg most, hát bárhogy is nézem, kurvára beteg vagyok, ami kvázi a szexi ellentéte. Ő meg azonnal írta, hogy ez hülyeség, semmi gond, jön és ápol. Szerintem egy óra sem telt bele, és már itt is volt, előkapott egy kis csomagot, husit, rizst, hagymát, petrezselymet, kért ezt-azt, én a kezébe nyomtam egy fröccsöt, és olyan vacsorát rittyentett fél óra alatt, hogy el kell ismernem, ez a srác sokkal jobban főz, mint én, plusz imád főzni, és hihetetlenül kreatív, ami, valljuk be, iszonyú szexi. 

Gyönyörű, kora nyári idő volt tegnap, és annyira lett volna kedvem ide-oda mászkálni, és hiába vagyok sokkal jobban mindig, ha vele vagyok, mégis úgy éreztem, hogy jobb, ha a fenekemen maradok, úgyhogy itthon romantikáztunk. Erre ma ősz lett, pfff. Annyira lett volna kedvem I Bike Budapestezni ma, az Anker't-ben pedig ős tilosos dj-k lesznek este, Palotai például. Én meg lázas vagyok most is, pfff. Nagyon várom, hogy meggyógyuljak.

Tegnap lefényképeztem a teraszt, talán érthető, hogy a haverjaim miért hívják a lakásomat lilaakác köznek:

notice lilaakác