2018. június 27., szerda

Zebegény meg a levendulaföld

Amióta saját autóm van, nagyon sokat járok Zebegénybe. Péntek este fölszedtem Katát és elautóztunk, hogy megnézzük a naplementét a Sárkánydombról. Ültünk az autóm orrán és beszélgettünk vagy egy órán keresztül, közben néztük tájat. Nem bírok betelni ezzel a látvánnyal. 



Hazafelé beültünk a Piknik Manufaktúrába Nagymarososon, csatlakozott egy barátnőnk, vacsiztuk. Hazafelé életemben először megszondáztattak (nagyon vicces, lehelni kell egy diktafon-szerű kütyübe), előtte majdnem elütöttem a rendőrt, aki megállított, mert gondoltam, majd én a rendőrautó után állok meg. De úgy tűnt, nem haragszik érte, csak gondterhelt fejjel hátrált kicsit, ahogy közeledtem. 

Szombaton volt az első találkánk fél éves fordulója, megbeszéltük, hogy kicsit ünneplünk (mit ünnepeltek, hónapfordulót?), hiszen úgy érezzük, van mit, bár azt hiszem, egyikünk sem számított rá azon az első randin a Parázsban, hogy ennyi minden történik velünk ilyen rövid idő alatt. Én őt is sokat cipelem Zebegénybe, úgy tűnik, nem bánja. Van ott egy hely, a Natura Hill Vendégház és Étterem, amire nagyon régóta kíváncsi vagyok, mert szintén olyan, hogy az ember álla leesik a kilátástól, plusz van előttük egy levendulaföld, ami már-már giccsbe hajlóvá teszi a helyet.


A konyhájukat is elég komolyan dícsérik, úgyhogy vacsizni mentünk, 7800 forintba kerül 4 fogás, mondjuk olyan is minden. A hely maga is totál milonkás, nincs túl cicomázva, viszont nagyon helyes kis színfoltok vannak mindenütt, teljesen otthon éreztem magam - ráadásul van egy élő zöld faluk a pult fölött, és nekem az nagyon tetszik. Nem voltak nagyon elszálltak a kaják, nem tudom, volt sárgadinnye mangalicasonkával, húsleves fürjtojással, párolt harcsa (vagy kacsa, B nem eszik halat) zöldségekkel, ilyesmik, de minden kicsit tovább van gondolva nagyon friss, modern irányban. Egyszerűen hibátlanok az ízkombinációk, gyönyörű a tálalás, nem győztük ámulni, szóval le a kalappal. Volt idő mindig a fogások közt, ami a mi romantikázásunkhoz tökéletes volt, egyszer-kétszer ki is mentünk fotózni. De amúgyis a franciaablak mellett ültünk, így ráláttunk a levendulaföldes naplementére, elég jó volt. 


Azt viszont iszonyatosan benéztük, hogy rendeltünk egy üveg bort, miközben kiderült, hogy minden fogás mellé jár egy pohár hozzá illő bor. Kicsit reklamáltunk a hölgyeménynél, aki saját elmondása szerint egy hete dolgozik ott, hogy miért nem szólt, így aztán visszavitték úgy, hogy csak egy pohárral ittam belőle. Viszont a végén kiderült, hogy a vacsi mellé felszolgált borok nincsenek benne a menü árában, pedig számunkra egyértelmű volt, hogy de igen. Mondjuk ha ezt tudjuk, akkor máshogy alakítjuk a dolgokat (merthogy a pasim nem boros), és így akkor valószínűleg a végén nem hagyunk ott egy kisebb vagyont. Szóval ha mentek hozzájuk vacsizni, akkor javaslom, hogy minden ilyesmire kérdezzetek rá, én valószínűleg a vacsi elején rendelt (és aztán lemodott) üveggel jártam volna a legjobban. Nagyon jól éreztük magunkat, és iszonyúan finom volt minden, de az ár-érték arány messze volt a reálistól. 

3 megjegyzés:

  1. Csodagyönyörű a naplementés fotód!

    VálaszTörlés
  2. Milonka, lenne egy kér(d)ésem, ha épp ráérsz (máshoz is, aki olvassa ezt a kommentet) és van kedved...
    Annyi jó helyet ajánlasz a blogodban Budapesten, némelyiket már fel is jegyeztem, de ha ajánlani kellene mondjuk 2-3 leg-leg helyet, akár kajálda, pub vagy valami különlegesség, akkor mit javasolnál? A barátom külföldi és először leszünk együtt Magyarországon, de én majdnem annyira turista vagyok Budapesten, mint ő. Mindig szívesen kipróbálnám az összes helyet, amiről írsz, és most hogy lesz is lehetőségem erre, hirtelen nem is tudom, hova lenne a legjobb menni :)

    VálaszTörlés