2018. november 6., kedd

Vasárnapra maradt egy csomó dolgozat, amiket ki kellett javítanom, vertem a fejem a falba, hogy az utolsó pillanatra hagytam őket, de hát ez volt. Nem főztem, elmentünk ebédelni, aztán vissza kellett ülnöm a dolgozatokhoz, de komolyan, azt hittem, eret vágok magamon, szerintem életemben nem javítottam még ennyi esszét, meg témazárót, mint mióta itt dolgozom. Estére pedig a pasim keresztgyerekeihez voltunk hivatalosak, úgy értem, a szüleikhez. Nagyon cuki az a két kölyök, imádom őket. Kb este 10-ig dixiteztünk, mondjuk én nem tudom, hogy bírtak másnap suliba menni, én magam eléggé szenvedtem, mikor csörgött az óra, ők meg csak 9 és 11 évesek. Én mondjuk nem annyira értem a dixitet, oké, hogy kell hozzá (némi) fantázia, meg jó, ha ismered a másikat, de se szerencse nem kell hozzá, se stratégia, a logikád sem tudod használni, az intelligenciád sem, kiválasztasz egy kártyát, és akkor annyi. Jó volt egyébként, jól elröhögcséltünk, de hát ennél ezerszer jobb stratégiai játékok vannak, egy jó kis kanaszta-, vagy römipartiról már nem is beszélve.

Hétfőre viszont kitaláltuk, hogy délután kimegyünk Parndorfba, mert kellene nekem ez-az, cipő, táska, kabát, és a pasim szerint ott minden tök jó áron van, na meg ott van Mango, Adidas, meg kb minden. Nekem mondjuk nincs túl jó tapasztalatom az outletekkel, nem veszek meg valamit csak azért, mert olcsó, ha amúgy nem az igazi, ami meg teszik, az leginkább drága. És tényleg az van, hogy bemész a Mangoba, és a nagymamám lehet, hogy találna magának dolgokat, de hogy nem én vagyok a célközönség, az tuti. Úgyhogy csak body shopokat vettem, minden féláron volt, jól betáraztam samponból, tusfürdőből és testvajból. Megint este 9 körül értünk haza, úgyhogy ma nem voltam hajlandó kimozdulni. Én nem értem, hogy hogy lehet, hogy nekünk mindig 1000 programunk van, már nagyon várom a hideg, sötét, téli napokat, amikor lehet majd délutánonként olvasni, sorit nézni meg sütit sütni. Ma bicajjal mentem suliba és egész konkrétan nyár van. 

Ja és még nagy öröm, hogy ugye tavaly októberben kamatmentes részletre vettem a mac laptopomat, egyben nem tudtam volna kifizetni. Havi 30-at fizettem 10 hónapon keresztül, ez még aránylag kényelmes volt, nem mondom, hogy nem éreztem meg, de oké volt. Ebben a hónapban fizettem ki az utolsó részletet, nagyon jó érzés volt, meg is ünnepeltük kicsit.

1 megjegyzés:

  1. néztem egyet elsőre, hogy miért is jó "sünit sütni"...?! :DDD
    reggel van még nekem

    VálaszTörlés