egyedül

A csütörtököm általában olyan, hogy van reggel 3 órám ugyanazzal a csoporttal, majd van 2 és fél óra szünetem, van egy tanórám, újabb másfél óra szünet, majd értekezlet estig, félidőben egy óra szünettel. 

Ja, hát nem túl praktikus. Jó lenne, ha a szünetekben idejárulnának a tanítványok, és legalább tudnék pénzt keresni, de hát ki ér rá ilyenkor. 

De ma a középső órám, mivel a gyerekek előrehozottan érettségiznek angolból, elmaradt, ezért tudtam, hogy lesz a délutáni programig 4 és fél óra szünetem, így elterveztem, hogy nagyon megérdemlem, hogy megjutalmazzam magam. Az óráim után magamra húztam a piros, lakk esőkabátom meg a türkizkék sapim, elmentem a Batyira, vettem magamnak ebédre egy hummuszos, spenótos, céklás, kecskesajtos, kesudiós zöldségcsodát Francziskánál (csodálatos az a hely), hazavillamosoztam vele, melegítőt húztam, beraktam az új Trónok harcát, feltelepedtem a kanapéra, és itt majszolgattam-pihentem vagy 3 órán keresztül. Mondjuk most vissza kell mennem a suliba, de fú, nagyon jó volt kicsit itthon, tök legálisan lazulni egy esős munkanap közepén.

Utána pedig Pillával találkozom, akit azóta nem láttam, hogy elröppent Amerikába, szóval ♥.