kiskutty

Kicsit meg vagyok sértődve, hogy épp, hogy csak kaphattam egy pici ízelítőt abból, hogy milyen az, amikor úgy kezdhetem a napot, hogy elmegyek úszni, jólesik, hogy hűvös a víz, és hajat sem kell szárítani, mert 5 perc alatt hullámosra szárad, csak farmertsort kell, papucs, trikó meg napszemüveg, és egész nap csak gyümölcsöt meg salit kívánok. Szóval nem értem, mi ez a 20 fok, bezzeg, mikor egész nap az érettségin kellett ülnöm, akkor 35 volt. A Bánkitó fesztiválról is lemondtunk, mert valamelyik éjjel 3 fokot mértek ott, és az a fesztivál akkor jó, ha két koncert közt lehet csobbanni. 2 éve annyit fagyoskodtunk, áztunk-fáztunk ott, nem akarok még egy olyat, ennyire nem vágyom fesztiválozni. Viszont jön haza Clara, meg Akua Naru is lesz a hajón. 

És járok haza sokat kiskutyázni. 2 napja úgy értem haza, hogy a teraszon aludt a napon épp, háttal nekem, és nem vett észre. Leültem mellé, és elkezdtem simogatni, ő meg nyújtózott, és felemelte a hátsó lábát, ahogy szokta, hogy a pocakját is simizzem. És akkor hirtelen rájött, hogy hát nem is tudja, ki van itt, felült, megszagolgatott, és akkor leesett neki, hogy én vagyok. Azt a boldog visítást. Ilyenkor mindig besírok kicsit, ez a legjobb típusú hazaérkezés, mikor pont alszik, és meglepem.