closing time

Mennyire jellemző, hogy az elmúlt napokban úgy aludtam, mint a bunda, ma éjjel viszont, mikor reggelre tényleg nem ártott volna kipihennem magam, mert suliba kellett menni, egy csomót forgolódtam félálomban. Nem értem, miért stresszelek a suli miatt, semmi értelme - ezt meg is beszéltem magammal ébredés után. Csak 10-re kellett volna mennem, de keltem 6-kor, ahogy szoktam, hogy bemenjek hamarabb, és kicsit készüljek, képbe kerüljek, bandázzak a többiekkel stb, ne az legyen, hogy beesek, és már mehetek is órára. De aztán végül adtam magamnak egy órát itthon is pluszban, összehajtogattam és elraktam a tiszta ruhákat a szárítóról, meglocsoltam a növényeket, elpakoltam mindent, ami elöl volt, letörölgettem a konyhapultot, kipakoltam a szárítóból, levittem a szelektívet, kicsit port töröltem, és makulátlanul rendben, tisztán hagytam itt a lakást. Egyébként beszéltem valakivel a drámáról, amiről tegnap írtam, és kiderült, hogy nem is volt dráma. Ma már tényleg nincsen mi miatt izgulnom, eskü, jól fogok aludni.  

Aztán délután Barni elvitt a dokimhoz a táppénzes papírért, majd elmentünk az autójáért a szerelőhöz - fú, nagyon le kellene cserélnie azt a kocsit, iszonyúan sokat kénytelen rá költeni. Végül 8 körül estük haza, ami a nap egyik legjobb pillanata mindig. Nem tudom igazából miért, de meg szoktam lepődni, mikor hazaérek: nálunk mindig annyira finom illat van. Mások is szokták mondani, a múltkor még a villanyszerelő is megállapította. A tiszta ruhák, az illatgyertyák, a fürdőszoba, vagy mind ezek együtt, nem is tudom. Most vettem a DM-ben egy ilyen illatgyertyát, és telitalálat volt, akkor is nagyon finom illatú tőle a lakás, ha nem ég. 

Holnap még tanítanék, de írtam a lánynak, hogy hagyjuk az angolozást, üljönk be valahova, koccintsunk és beszélgessünk, nagyon lelkesedett. Én asszem már elengedtem ezt az évet.