2020. április 5., vasárnap

hey bro

Elképesztően jó érzés nem agyalni a sulin, mondjuk szerintem nekem holnap kezdődik az igazi szabadság. Az égvilágon semmi nem történik velünk, tegnap sétálni is csak délután mentünk ki egy kicsit, mert napközben aránylag sokan ténferegtek a strandon meg a parton, én inkább a teraszon olvastam, miközben a srácok pakolásztak meg szelektáltak lent - anyám, mennyi haszontalan cucc tud felgyűlni egy nyaralóban, 3 nem működő vasaló és társai. Barni öccse van itt velünk, aki kb beépített tartozéka a nyaralónak. Neki is van barátnője, egy 8 éves kapcsolat, de ők valahogy nem igénylik, hogy együtt legyenek, a lány Budapesten van, és hétvégére is csak nagyon ritkán jön le (most sem jött), már megszoktuk, hogyők így tolják. Hármunk közül Barni öccse viseli legrosszabban a bezártságot, de eljár vadászni, horgászni, ha itthon van, akkor is nyughatatlan, nem találja a helyét, amit mi, a nyugodtság mintaképei, meglehetősen értetlenül szemlélünk. Szerencsére zseniálisan főz is, és ma ő a soros, úgyhogy én pihenhetek nyugodtan. Egyébként látom, hogy megviseli a kapcsolatukat ez a kényszer-együttélés, kissé basztatják egymást, illetve Barnit az öccse, ami, azt hiszem, engem jobban megvisel, mint Barnit, ő nem különösebben veszi fel. Amúgy jó testvérek és barátok is, dolgozni is szoktak együtt, általában úgy, hogy Barni az öccse főnöke, de ott nem szokott gond lenni, vagy csak nekem nem tűnik fel. Mindenesetre jó lesz, ha ennek majd egyszer vége lesz. 

Nagyon hiányzik Gergő, a fodrászom.

maggie cole

1 megjegyzés:

  1. Csak kis részben kapcsolódik a bejegyzéshez, de: aaaaawwwww, imádom Maggie Cole rajzait!!! ♥

    VálaszTörlés