mi casa tu casa

Mostanra jutottunk el oda, hogy kicsit nyugodtabban engedünk másokat a baba közelébe, mert még mindig csak a család, meg mindkettőnk legközelebbi barijai találkoztak vele (az én oldalamról csak Pilla). De a lányok már egy ideje mondogatják, hogy szívesen jönnének, és péntekre meg is beszéltük, hogy munka után felugranak kicsit babázni. Eredetileg azt gondoltam, hogy majd sétálunk egyet együtt, de  ha magamra kötöm, akkor nem látnak belőle semmit, csak a feje búbját, és megnyomorgatni se tudják, ha meg babakocsiba teszem, akkor van, hogy nyűglődik, míg el nem alszik, szóval nem ideális. Itthon meg nyugi van, ha sír, meg tudom etetni stb. Na szóval péntekre megbeszéltük, hogy jönnek, ami aztán bennem péntek délután tudatosult, mert a kisbabás élet egyelőre nekem olyan, hogy az egyik nap ugyanolyan, mint a másik, ki tudja, milyen nap van. Barni, mikor rájött, hogy jönnek hozzám a lányok, gyorsan lebeszélt egy meccsnézést a fiúkkal (közben hallottam, hogy mondja telefonon valamelyik srácnak, hogy nem akarom azon stresszelni magam, hogy összefogdossák, meg rosszul tartják, jobb, ha elmegyek itthonról - persze csak viccelt, félig). Mikor elment, tudatosult bennem, hogy nincsen itthon semmi, amivel meg tudnám kínálni a lányokat, de aztán rájöttem, hogy tudok főzni kukoricát, és az ideális eledel vendégeknek, meg vettem egy kiló szilvát valamelyik nap, arra az esetre, ha valami csoda folytán lenne időm sütit sütni, Dani meg szépen aludt az ágyikójában, úgyhogy megsütöttem EZT, csak szilvából. Kb. 10 perc öszerakni, aztán 1 óra míg megsül, egyszerűbb, mint a gyümölcsös pitém. 

Egyébként nagyon vágyom rá, hogy főzzek (nem bonyolult dolgokat, csak mondjuk egy finom bolognai spagettit), illetve hogy legyen ilyesmire időm, pedig még mindig egy csomó kaját kapunk, vasárnap anyu csomagolt egy nagy adag töltött paprikát (gyerekkorom óta a kedvenc kajám), Barni szülei, mielőtt lementek volna  a Balatonra, hagytak itt nekünk levest meg milánóit (ez Barni kedvence), azóta meg az öccse és az unokatesója felváltva hoznak nekünk ezt-azt, a héten kacsa volt a menü gyümölcsszósszal, meg tojásos nokedli.

Szóval jöttek a lányok, kiültünk az erkélyre kukoricázni meg sütizni, Olív pedig annyira megdajkálta a bébit, hogy el is aludt a kezében. Nagyon jó volt látni a lányokat, és szerintem mostantól gyakrabban találkozunk.