2022. március 21., hétfő

Babka

Apró örömök az életemben: kb fél év után újra találkoztam a lányokkal! Olív dobta be, hogy hát oké, hogy elfoglaltak vagyunk mindannyian, Gyömbi messzi vidéken nevelgeti az azóta már 1 évessé cseperedett kislányát, de nem vacsizunk együtt a héten valamikor? Babka lett belőle, én már fél órával hamarabb ott voltam, mint a többiek (szabanapos anyuka minden percet kihasznál), rendeltem is egy pohár sav blanc-t azonnal, meg kaptam kóstolót a Kislaki narancsborból (aminek amúgy semmi köze a narancshoz, valami most divatos, teljesen natúr, természetes technológiával készül, és borostyán-színe van a szőlő héjától és a magoktól, erről a színről kapta a narancs-nevet) a felszolgáló lány szerint most nagyon trendi, a Dúzsi és a Pálffy is készít, de nekem egyáltalán nem ízlett, kissé harsánynak, erőszakosnak találtam. Viszont EZT a francia bort ittam, és annyira finom, könnyű, friss és illatos volt, hogy már ott elhatároztam, hogy ilyet fogok venni itthonra is. 




Egyébként lehet, hogy csak én járok el túl keveset mostanában, vagy az volt rájuk ilyen hatással, hogy végre nem kell maszkot hordani (ez pont az első ilyen héten volt), de annyira kedves, közvetlen, mosolygós, laza, és rugalmas volt a Babkában mindenki, mintha mostantól a legjobb barátaink szeretnének lenni. Én amúgy is nagyon szeretem azt a helyet, a hangulatát, a kajákat, a mezzéket, a sütiket, mindent, de most végképp elrabolták a szívem. 

Ha randizni kell, a Babka mellett továbbra is a Franziska és a Coyote a kedvenceim (mindkettő a Batyin), a régi lakásunk mellett a Pata Negra, itt Vácon pedig a Lujza. Nektek mi a találkozós-törzshelyetek? 

Nagyon jót beszélgettünk a lányokkal, de tényleg elképesztő, hogy milyen ritkán találkozunk, még akkor is, ha mi napi szinten csetelünk. Végül nem így terveztük, de úgy alakult az este, hogy ott aludtunk, Barni is, én is, Barni is Danival a nagyszülőknél, mert olyan drámában van mostanában, hogy nem tud meglenni nélkülem, vagy hát legalábbis nem akar Barni szüleihez menni, azt gondolom, hogy az a tapasztalata, hogy ott kell maradnia velük egész napra-éjszakára egyedül, és azt ő nem akarja. 

2 megjegyzés:

  1. Aaa, de jól hangzik! Én is nagyon szeretem a Babkát. Jó lehetett újra látni mindenkit. :) (én egy ilyen beszámolónál már csak annak örülnék jobban, ha megint aktívan blogolnának ezek a lányok is mind. <3 de hát ilyen ez a felnőtt life.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó is volt nagyon:) Kell kicsi nyomást helyezni rájuk, hátha írnak időnként!

      Törlés