saturday

Jó nehéz napunk volt, ezt a részét nincs is kedvem elmesélni, legyen elég, hogy egy három (és fél) éves hangulatingadozásait ép ésszel lekövetni, na az nem könnyű. Vércuki, de közben annyi baromságot csinál, mindent ki akar próbálni, aztán mindent kiborít, összetör, eltép stb, de közben nagy, nyálas, cuppanós puszikat ad és megölel minket és ezerszer elmondja, hogy nagyon szeret, aztán megint semmi nem jó és sír és nyávog. Az ember egyszerre csordul túl szeretettel és akar befeküdni egy ideggondozóba teljesen leszedálva egy teljes hónapra. Ma mindketten itthon voltunk, így legalább tudtuk egymást támogatni lelkileg. Én keltem Danival fél 7-kor, Barnit hagytuk ejtőzni még kicsit, reggeliztünk, sütöttünk sütit, aztán 10-kor meg én léptem le és Barnit hagytam itthon küzdeni. 

Amióta voltam a kopogtató-készítő workshopon, nagyon izgatja a fantáziám a dolog, de nem jutok hozzá alapanyagokhoz, vagy csak nagyon drágán. De kiszúrtam a helyi csoportban, hogy jön a faluba egy workshop, amin nem muszáj csilliárdokért részt venni ahhoz, hogy alapanyagokhoz juss hozzá. Én már nyitásra ott voltam és gyönyörű dolgokat vásároltam, rengeteget. A helyi virágostól és a hobbi boltból is vettem már mindenféle különlegességet, így végre, életemben először készítettem magunknak saját adventi koszorút. Kicsit kísérleti lett a dolog, meg hát kisautót eszembe nem jutna tenni rá, ha nem lenne egy autóőrült gyerekem, de az élet, bárhogy is nézzük, nem habos torta. Nekem azért tetszik. 

Azóta csináltam még egy tök egyszerű kopogtatót a bejárati ajtóra, meg egy adventi koszorút Barni anyukájának, az még nincsen teljesen készen. És még maradt egy csomó alapanyagom, koszorúk, gyertyák, virágok, minden. A tanulság, hogy én ezt nagyon élvezem, viszont túl drága minden ahhoz, hogy csak hobbiból csináljam, és aztán (mondjuk) elajándékozzam, ha már csinálok koszorúkat meg kellene próbálnom eladni néhányat. És  be kell jutnom egy nagybani virágpiacra. 

Ja, és Dani is csinált SK "adventi koszorút":

Délután aludtunk egyet együtt, jaj, az mennyei volt. Aztán itt volt este Andris, Barni legjobb barátja, kicsit bandáztunk, aztán ők elmentek egy drum&bass bulira, amire nekem is volt jegyem, de már a héten tudtam, hogy nincsen kedvem elmenni, hideg van, nyűgös vagyok, fáj a torkom (még kicsit), ráadásul este 11:30-kor van kapunyitás és reggel 4-kor van a fő előadó, akiért tulajdonképpen mennek. Öreg vagyok én már ehhez, hadd pörögjön csak most a kis barátaival, nekem van a hűtőben egy Sauska cuvée 13, meg mindjárt keresek valami jó kis skandináv nyomozós sorozatot.