zappi

Hétfőn végül csak megetettem a kovászt, aztán meg hagytam pihenni (mintha egy kis állat lenne, nagyon vicces), de már annyira belelkesedtem, hogy csinálok pizzát (még sosem csináltam), hogy vettem élesztőt, és nekiálltam. Meglepően jó lett, a chatgpt fogta a kezem végig, meg megnéztem egy csomó Szabi pék videót, szuper volt. Azt írták, hogy nem kell sok feltét, mert eláztatja, de a második adagra több paradicsomszószt tettem, és úgy sokkal szaftosabb lett, nekünk úgy jobban ízlett. Az is kiderült, hogy jobb, ha kisebbeket csinálunk, úgy vékonyabbra ki tudom nyújtani és bánni is könnyebb vele. A lidlis paradicsomszósz pedig magában is isteni, egy kiskanál cukrot meg egy icipici oregánót tettem hozzá, meg persze egy kicsit az isteni olívaolajból. A srácok kb ujjongtak, hogy hurrá, Anya mostantól tud sütni pizzát!, és szerintem meg is lepődtek, hogy mennyire finom lett. Tényleg jó, hogy ezentúl bármikor tudok gyúrni egy kis tésztát, rádobálni ezt-azt, és mehet is a sütőbe. Még előttem áll persze ugyanez kovászosan, és érzem azt is, hogy ez egy tanulási folyamat. Barni megígérte, hogy kapok egy pizzalapátot, mert berakni a nyers, kész pizzát kihívás volt, ketten kellettünk hozzá. 

na ezért kell inkább kisebb :D