Talán nem is lúzer vagyok, hanem egyszerűen szétszórt. Ma délután elmentem vásárolni, vettem egy üveg finom fehérbort, meg mindenféle isteni sajtokat, elmentem a bátyámékhoz, akik a szomszédos (elég nagy, meglehetősen újgazdag) faluban laknak, és felköszöntöttem a tesóm a szülinapja alkalmából. Ez a történet ott sántít, hogy a bátyámnak nem ma van a születésnapja, hanem 9 nap múlva lesz, és én ezt tudom is. Szóval nem tudom, nem értem mi van velem. Cavington, vagy nem is tudom.
Ő a nagyobbik bátyám egyébként, és 10 évvel idősebb nálam (a másik 7-el), ami azt jelenti, hogy ő néhány napon belül 46 éves lesz, ami akárhogy is nézzük... Sokkoló, főleg neki, pedig ahogy beszélgetünk, ugyanaz a vicces kölyök, az engem a végtelenségig imádó bátyám, akivel az első berúgásomat megejtettem 16 évesen, akinél annyi nyarat töltöttem Szegeden mikor egyetemista volt, és alig tanultam meg a barátnője nevét, már egy másik lánnyal járt, aki rendszeresen játszotta a békebíró szerepét köztem és a szüleim közt mikor a lázadó korszakomat éltem, aki mindig meghallgatott, és akire mindig, mindig 100%-ig számíthattam. Még általános iskolás voltam, mikor elkezdett nekem könyveket venni karácsonyra (pedig én Limarát, meg Impulse-t szerettem volna): Salingert, Dosztojevszkijt, Hemingwayt, majd később A New York Trilógiát is ő nyomta a kezembe, ott indult az Auster-szerelem. Most meg családos ember, két nagy fiús apuka. Annyira jó fej, és nagyon okos, kár hogy nem ismeritek őt.
Persze cseppet sem bánta hogy ilyen korán felköszöntöttem. Dumáltunk egy csomót, meg kaptunk a feleségétől vacsit, meg xboxoztunk a kölykökkel. Most voltak mindenféle szüli- meg névnapjaik a srácoknak, és a bátyámék őrületes dilemma után megvették nekik, mert persze a haveroknak van már, és hát a fiúkák nagyon ácsingóztak utána - és láthatólag nem bánták meg a döntést, iszonyat jó társasági élmény. Ilyen kinectes cucc, hogy érzékeli azt, aki előtte áll, és mindenféle mozgással irányítható játék (is) van hozzá, amik hipercukik, őrült nyulasak meg kisoroszlánosak meg nem tudom, és én halálosan élveztem, sokkal viccesebb mint az én wiim. És a fruit nindzsában a kezemmel kellett szeletelni a gyümölcsöket, szerintem holnap izomlázam lesz.
Anyámat senki nem überelheti - tavalyelőtt születésnapomon küldött egy sms-t, hogy "boldog névnapot, cicukám!"
VálaszTörlés(a kettő cirka 4 hónapra egymástól)
Mondtam is neki, hogy ez a szülés-dolog talán mégsem olyan megterhelő? Mire felvilágosított, hogy "ha a nők nem tudnának felejteni, kihalna az emberiség".
:o)
Muhahahha, mármint az idézet!
Törlés:)) Én azt mondom, a szándék a lényeg!
TörlésMúltkor felhívott Anyukám, hogy éppen azon tanakodnak apuval, hogy 16-án, vagy 19-én született e a húgom...gratuláltam nekik! :))
VálaszTörlésTök jó lehet egy ilyen báty :)
VálaszTörlésEnnek az Auster trilógiának lehet, hogy neki kéne állnom még egyszer, annyian dicséritek, de nekem nem tetszett anno. De lehet, hogy csak éretlen voltam.
mivel már máskor is dícsérted Austert, megvettem a New York Trilógiát, és hát nem elkavarta a posta??? Angliából jött, máskor is vásároltam már ebből a könyvesboltból, tök szeretem, mert nem kell fizetni postaköltséget.. cukik, visszaadták a pénzt, most megrendelem újra :)
VálaszTörlés