Őszibarack

Tegnap már délre otthon voltam, ebédeltem, elvittem anyut vásárolni, majd bementem Budapestre, elvertem egy csomó pénzt a Body Shopban (őszibarackos, banános finomságokat vettem), majd elmentem Sickpicnic koncertre a Rohamba, ahol annyi barátommal találkoztam, mintha újra kinyitott volna a Vé egy estére. Hívtam egy csomó mindenkit, és el is jöttek, fröccsöztünk meg ökörködtünk, jó volt. Ott volt egy régi nagy szerelmem (végül nem lett a dologból komolyság, mert nekem volt épp pasim, de egy kicsit azért imádtuk egymást), aki gyönyörű, és nagybőgőzik, és már van felesége, de azért jó volt látni. Éjjel 1-re értem haza, és otthon varázsoltam magamnak terülj-terülj asztalkámat, kolbász, retek, paradicsom, sajt, desszertnek pedig stílusosan benyomtam egy fél tábla szilvás Milkát. Aztán reggel 7-kor nem örültem, mikor csörgött az óra, nem annyira sikerült kialudni magam. Tudtam, hogy ez lesz, de nem érdekel, nekem fun élet kell a kötelességek mellett is.

Most meg itt ülök az iskolában, nincs tanítás, hanem mindenféle mókás programok vannak a gyerekeknek, de hogy nekem miért kell itt ülni délután 1-ig, az rejtély. Jobb híján vettem magamnak sonkás zsemlét, Twixet, meg kávét, és ez jó. És délután még óráim lesznek, de nem mondhatom le őket, mert kompenzálni kell a body shopos kirohanásomat. Nyaff.

solti balázs