Bad timing

Amióta megbeszéltük a dolgokat, mármint hogy mi csak barátok vagyunk, a vizslás fiú olyan lelkesedéssel keres, hogy ha nem tudnám, hogy nem akar tőlem semmit, arra gyanakodnék, hogy akar. Kedves tőle, de én már nem vagyok ezzel az egésszel kapcsolatban lelkes egyáltalán, még barátkozás szempontjából se nagyon. Ma este például választhattam a vele való naplemente-nézős strandolás (tudom, hihetetlen, de ő indítványozta, mondom én, hogy nagy változások vannak) vagy a takarítás közt, és az utóbbit választottam. Tudom, nem vagyok teljesen normális, de már annyira be akartam fejezni, holnap pedig egy csomó dolgom lesz, nem fogok ráérni ilyesmire. Viszont őrületes rend és tisztaság van nálam, örüljetek velem.