2015. augusztus 21., péntek

Never enough

Rengeteg ruhát vittem Franciaországba, szinte minden nap tudtam volna másik játszós ruhában bohóckodni, majd este egy másik csinos ruhát húzni, anélkül, hogy ismételném magam. Voltak nálam törölközők, meleg ruhák, pipere cuccok, könyv, és még egy üveg bort is vittem, ami nagyon jól jött, mikor éjjel megérkeztünk, és persze nem volt nyitva semmi, tudtunk egyet koccintani a hosszú út utáni megérkezésre. Ezzel együtt nekem volt a legkisebb csomagom, egy kicsike gurulós bőrönd, amit nagyon praktikusan lehetett elhelyezni az autó csomagtartójában. Mondjuk jó nehéz volt, de ebből is látszik, hogy egyrészt nagyon ügyesen tudok csomagolni, másrészt a női ruhák kicsik. A pasim is szokott csodálkozni, hogy mikor nála alszom, csak kvázi egy ridikül van nálam (illetve kisméretű táska), és mégis másnap reggel a zuhanyozás után egy komplett új szettben kezdem a napot, ezt ő úgy nevezi, hogy zsebből öltözködöm. Tényleg amúgy, az a titkom, hogy szinte csak egyberészes ruhákat hordok ilyenkor nyáron, és azok összegöndörgetve tényleg elférnek egy zsebben is. No meg egy tiszta bugyi, és kész. 

Szóval sok ruha volt nálam, viszont valószínűleg sokat elárul a szekrényemben lapuló, aktívan hordott ruhamennyiségről, hogy már egy hete hazajöttünk, és ma nyitottam ki először a bőröndömet (jó, nyitva volt, csak nem pakoltam belőle ki). Amióta hazaértünk, esik, vagy iszonyú párás az idő, én meg nem akartam, hogy bebüdösödjenek a száradó ruhák, de ma végre a lélekhatár feletti napsütést és hőmérsékletet találtam, mikor reggel kinyitottam az ablakot, szóval az első adag ruha már mindjárt kész, és teregethetek. Persze az, hogy az itthon töltött egy hét alatt semmi nem hiányzott a bőröndben lévő cuccokból, utalhat arra, hogy túl sok ruhám van, de szerintem inkább csak arra, hogy szuper sok van belőlük, már-már elégedett vagyok az évek során összegyűjtött mennyiséggel, no meg a minőséggel is. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése