2015. október 10., szombat

I'll bring you honey, honey

Hétfőn az egyik kollégám (a középkorú pasi, aki simogatott, talán még emlékeztek) kérdezte, miközben együtt bandukoltunk felfelé a lépcsőn órára menet, hogy mi újság, hogy vagyok? Mondom nagyon hétfő van. Ő meg, hogy kitartás, mindjárt itt a péntek. És mondtam neki, hogy pont ez az, én nem akarom úgy élni az életem, hogy mindig a pénteket várom, és a hétköznapokra mint elkerülhetetlen, letudnivaló rosszra gondolok. Főleg, mivel tudjuk, hogy a péntek délután és a hétfő reggel közt körülbelül 5 perc szokott eltelni, szóval igenis van súlyuk a hétköznapoknak. 

Úgyhogy kedden délután a fogadóóra után autóba ültem, összeszedtem Phoebe-t, a barátnőmet, besuhantunk Budapestre az A38-hoz, leparkoltunk, és 7-kor már a város vízen tükröződő fényeit nézegetve koccintottunk almafröccsökkel. Utána pedig 2 órán keresztül táncoltunk a Random Tripen, ahol Amy Winehouse háttérénekese volt a vendég, és hát wow, annyira jó volt. Amikor vége volt, megint beültünk a kocsimba, teljesen feldobva röhögcséltünk hazáig, aztán mikor itthon beléptem a lakásba, épp 11 óra volt, éjfélkor már aludtam is, ahogy szoktam, csak most kivételesen nem egyedül, a kanapémon, az internet vagy a TV előtt töltöttem az estét, hanem emberek között, a barátnőmmel, zenével.

Egy csomó ilyet akarok, nem érdekel, hogy jön a tél. 


12 megjegyzés:

  1. Ne is!!! (Nesze, egy duplo komment XD)

    VálaszTörlés
  2. Ne is!!! (Nesze, egy duplo komment XD)

    VálaszTörlés
  3. Én ilyeneket Bp-re, hétköznap oda-vissza 180 km távolságból szoktam előadni. Szerencsére a férjem + a gyerekem érti, hogy ez nekem KELL (ja, mer' a férjem utál bulizni, így egyedül járok).
    De pl. a kollégák nem értik & nem tudják hova tenni... Ha hívom valamelyiket nagy ritkán csak a városunkba, nem is Pestre, sőt hétvégén (tudom, hogy imádja azt a zenét), akkor sem jön el.
    Ki érti ezt? Számomra nyilván ez a felfoghatatlan.
    + ha nyüsszögök 1 nagy kedvenc hétköznap esti koncertje előtt, hogy nincs kedvem majd' 200 kilométert vezetni, hajnali fél 3-kor feküdni, akkor még férj + gyerek szoktak zavarni, hogy menjek, mert úgy meg fogom bánni, hogy csak na (& persze nekik fogok depizni, hogy jajjjj miért nem mentem el??..)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. mindenkinek más az értékrendje. Amikor egyetemista voltam, a szüleimmel laktam külvárosban. A belvárosi albérletekben lakó vagy oda született csoporttársaim egyszerűen nem jöttek ki hozzám sosem, mert az milyen messze van. A négy év alatt kétszer voltak nálam, mindkétszer kerti grillezéssel kellett elcsábítani őket. Nekik az túra volt, amit én napi kétszer (időnként négyszer) tettem meg. Vicces.
      Most pedig járok le időnként Budapesti városokba tanfolyamot tartani (max 40-50 perc vonattal), mert az ott lakók nem akarnak bejönni Pestre. Furcsa a világ.

      Törlés
    2. Az én barátaim sem értik, hogy Vác pont ugyanolyan messze van Budapesttől, mint Budapest Váctól, és hogy abba az irányba is mennek vonatok.

      Törlés
    3. Igegigen! :D
      Az, hogy hogyan éljük, javarészt rajtunk múlik.
      Pont most olvastam ezt a cikket:

      'Mindig azt szoktam mondani, hogy az emberrel nagyrészt az történik, amit bebeszél magának. Hiszek abban, hogy az ember sok mindenről meg tudja győzni saját magát. Az a fajta életöröm, amely minden túlélőre jellemző, de rám különösképpen, annak a tudatából ered, hogy megvan az életed. Az egyetlen olyan dolog, ami pótolhatatlan, mert ha elveszik a házadat, a kocsidat vagy a vagyonodat, azokat szerencsés esetben még egyszer megszerezheted. Az anyád, apád, a húgod életét viszont biztosan nem fogod visszakapni. Az életet formálni kell, szaladni utána, és élvezni. Sok fiatal felnőtt van ma, aki nem képes erre, mert azt hiszi, hogy hatalmas problémák gátolják ebben. Nyilván nem lehet mindenkinek egyenesen a szemébe mondani, hogy édes fiam, édes lányom, nincs fogalmad az életről, és nincs fogalmad arról, hogy micsoda kincs birtokában vagy. Pedig néha jó lenne ezt megtenni.'

      Törlés
    4. http://vs.hu/magazin/osszes/minden-holokauszttulelot-gyotor-a-lelkiismerete-1010

      Törlés
  4. Fél 2, nem 3. Legkésőbb akkor itt, az erdő mélyén már a saját ágyikómban alszom.

    VálaszTörlés