Este pedig színházba mentünk, a Nézőművészetis Soha senkinek című darabot nézük meg a Szkénében, ami egy egy- (na jó, két)személyes darab, és elég nehéz. Egyébként tetszett, de utána mondtam Barninak, hogy most szeretném egy kicsit hanyagolni a minimál színházat, és jó lenne sok színészt, meg szép, látványos díszleteket, igazi nagy színházat látni. Nagy színházért pedig hova máshova mehetnénk, mint a Nemzetibe, és az én tesóm ott dolgozik, és ott igazán látványos volt a színház még a Jordán Tamás, meg az Alföldi idejében, és akkoriban sokat is jártunk, de én irtózom a Vidnyánszkitól - és a tesóm szerint jobb, ha ez így is marad.
Bevallom, en meg soha nem voltam a Nemzetiben, se Alfoldi idejen, se most. Ettol fuggetlenul a szinhazban (es ugy altalaban a muveszetben) azt az elvet vallom, hogy senkinek a politikai hovatartozasa nem erdekel. Marmint nem nem akarok tudni rola, hanem nem az alapjan itelem meg a muveszetet. Alfolditol engem is kiraz a hideg, egy kedves szinesz baratomnak uvoltozott folyton gecimocskos dolgokat, amikor rendezte (a Nemzetiben), a darab is szar volt, de amugy meg van egy csomo jo dolga. Vidnyanszkitol semmit nem lattam meg, de hat nem csak o rendez ott, a tarsulatban meg azert vannak zsenialis arcok. Ahogy elnezem, sok vendegeloadas is van, A vagy villamosan akadt meg igy elsore szemem.
VálaszTörlésAjanlom esetleg a Katonat. Ha nagyon "popcornszinhazra" vagyom, akkor a Vig vagy a Pesti a nyero. Az abszolut limonade pedig a Thalia.
Igen, köszi, tudom én is, és nagyon akartam rendelni olyan darabra, ami érdekel, de nem találtam olyat. Szerintem színház esetében nagyon nehéz elvonatkoztatni a politikától, hiszen a színpadon is lépten-nyomon megjelenik, nem tudom, neked hogy sikerül. A Nemzeti társulatából viszont azon a 2 igazán nagy (Udvaros, Blaskó, most Bodrogit meg Törőcsiket nem számolom) néven kívül az utóbbi pár évben szinte mindenki más elment, de nagyon sokan, a többiek mind nagyon fiatalok. Meg a tesóm szakmai szempontból mondja, hogy ha színházjegyet veszek, akkor inkább máshova, pl, hogy olyan ritkán játszik egy darab, nem tudom, 3 hetente (mert másképp nem kelnek el a jegyek), hogy nincsenek igazán összepróbálva, nincsen bennük a rutin - meg egy csomó mindent mesélt még, de hát nem vagyok feljogosítva, h nyilvánosan elmeséljem. Alföldit darabjait én nagyon szerettem, mondjuk engem nem is instruált soha. Szoktunk járni máshova is, csak most egymás után volt sok Jurányi, Szkéné meg Átrium, és tudom, h nem ettől jó a színház, de kicsit telítődtem a minimál-vonallal.
TörlésElvonatkoztatni szerintem en sem tudok. Csak megtanultam azzal egyutt - vagy annak ellenere - ertekelni valamit, hogy a mondanivaloja mennyire egyezik a sajat vilagnezetemmel. Ha valami nem tetszik, akkor igyekszem kivulrol vizsgalni magam, hogy azert nem tetszik, mert ellenszenves az adott rendező/színész/drámaíró és/vagy mashogy gondolkozom, vagy azert, mert objektiven szar. (Rosszul van megirva, dramaturgiailag ertelmetlen, felesleges, gyenge a szineszi jatek etc.) Persze szorakozasra, kikapcsolodasra, katarzisra vagyo befogadokent a szubjektiv szempontok elsodelegesek. Nalam mar csak szakmai artalom, hoogy azota sem tudok mashogy megnezni egy filmet vagy szindarabot, mint a kritikus szemevel. (10 evig irtam filmkritikakat.) Ha egy honapon belul kell recenzalni egy izlandi dokumentumfilmet, egy dan dogmat, egy amerikai kepregenyfilmet es egy francia vigjatekot, akkor ott nem mukodik, hogy azt nezzem, nekem mi tetszik. :) Asszem ketszer engedtem meg magamnak nagyon szemelyes kritikat (a Szex es New York 2-nel es Michael Moore Kapitalizmus: Szeretem! dokujanal), ahol az alkotoval/szinesszel szembeni ellenszenv is kierzodott belole. Ja, meg az Eszenyi foszereplesevel keszult Utolso jelentes Annarol eseteben. Fuuu, azt rettentoen utaltam. Politikailag is, szineszileg is, mindenhogyan. :D
TörlésTesodnak biztos nehez lehet ugy dolgozni, hogy nem szereti a kozeget, amiben vegzi a munkajat, de tudod te is, egy ido utan ez azert kepes torzitani.