25. no meat today

Ma egyáltalán nem volt órám, ami már mutatja, hogy milyen lesz a decemberem unka terén sajnos. Így elmentem edzeni, áthúztam az ágyneműt, menedzseltem a zenekart (pályázatok, fesztiválokra jelentkezés, kuncsorgás, hogy előzenekara lehessünk a külföldi példaképeinknek), meg átcseréltem a nyári-téli kollekciót ruháimat. Épp ideje volt.

Kb két hete úgy éreztem, hogy elegem van a húsból, könnyebb ételeket akartam, meg hogy jobb legyen a gyomrom és az emésztésem, ami nem volt az igazi. El is hagytam a húst és mindenféle zöldséget ettem főleg, és 2 nap alatt annyival jobban éreztem magam, hogy azóta is tartom. Több azóta az energiám, jobb a közérzetem (két naponta járok edzeni, tudom, hogy az is segít), a gyomrom teljesen kiegyensúlyozott és nagyon jól alszom. Egyelőre nagyon lelkes vagyok, este nehezebb, mikor a fiúk vacsizzák a ropogós szalámis kiflit, de kibírom, sütöttem is azóta már szűzérméket Barninak saláta mellé. 

Én amúgy mindig nagyon húsos voltam, már kicsi koromban is császárszalonnával ettem a császárszalonna katonákat - mindig odafigyeltem az egyensúlyra, de szeretem a húst, nincs mit szépíteni ezen. Úgyhogy nagy kihívásnak találom, de a közérzetemért hajlandó vagyok most meghozni ezt az áldozatot. Nem csak salátát eszem salátával, sütöttem magamnak karfiolt is, csináltam borsófőzeléket, rákocskákat, ma meg például ebédre krumplifőzeléket ettünk tükör tojással. Napközben felvágok egy csomó zöldséget meg almát, és azt eszegetem, meg naponta egyszer iszom vegán fehérjét (ezt edzés napokon amúgy is szoktam, nagyon szeretem). Tervezek többféle halat venni például - nem szoktam csinálni, mert Barni nem bírja (a szagát sem), de most nagyon nyomul, hogy nagyon ügyes vagyok, nyugodtan csináljak halat, ő nem finnyáskodik majd. Egyébként érdekes, hogy így, hogy odafigyelek a húsra, más szempontból is fegyelmezettebb lettem, nem nagyon jut eszembe rámenni az édességes fiókra (és a legjobb érzés, hogy megtehetném, mert a Balaton szeletről nem vagyok letiltva, de simán kibírom), több folyadékot iszom, kevesebb kenyeret eszem.

Fogalmam sincs, meddig fogom tartani, de most úgy érzem, megéri, annak érdekében, hogy jól érezzem magam. Barni azt mondja, nyugodtan egyek szalámis szendvicset néha, vagy amit kívánok, hiszen nem meggyőződésből álltam le, hanem hogy jobban érezzem magam. Anyukámnál amúgy májgombóc leves volt vasárnap, annak a levét ettem meg a főtt zöldségekkel, meg rakott krumpli-husi rétegek, és abból a krumplit ettem sok-sok céklával - isteni volt minden, nem volt semmi hiányérzetem, utána pedig iszonyúan büszke voltam magamra. De nem látom, hogy hogy lesz a karácsony, vagy hogy én milyen menüt csinálok majd.

Van köztetetek olyan, aki nem eszik húst? Milyen volt a kezdet? Később könnyebb lesz? Vagy nehezebb? Mi volt a motivációtok? 

Magamnak nem olyan nehéz kitalálni, mit egyek, de pl. Barni is szeretne csatlakozni hozzám heti néhány napra, és neki nem könnyű kitalálnom, mit egyen. Lementettem jónéhány ötletet, csorog a nyálam. 

Meg a saját posztjaim is meglepően inspirálóak: (itt a kukorica leves meg Gabesz sajtos fasírtja), itt pedig a csodálatos sütőben pirított zöldségek.