Hétvége Marlenkával

Nem értem ezt az 5/2 arányt a hétköznapok/hétvége viszonylatában, gondolom nem csak én vagyok elégedetlen vele. Ezzel azt akarom mondani, hogy nagyon gyorsan elröppent a hétvége. Pénteken nem csináltam semmit a kanapén fetrengésen, főzésen és evésen kívül, és nagyon élveztem. Szombaton mászkáltam, vettem egy csodás, nagyon mintás ruhát, amit hétfőn fel is avatok, meg egy sötétzöld, pihepuha, meleg pulcsit, és kinéztem az étkészletet amivel az első fizumból meglepem majd magam (csodaszép, türkiz és lila, mintás, marokkói hangulatú, Butlers).

Aztán Annalighttal teleettük magunkat hamburgerrel meg Marlenkával egy nagyon cool helyen (w35), és még úgy volt, hogy még akár el is hajlok kicsit valamerre, de inkább hazajöttem aludni. Ma pedig kisuvickoltam a lakást (és most olyan jó illatos rend és tisztaság van), ebédeltem töltött káposztát (igen, itt a tél), meg randiztam a volt olasztanárnőmmel, akivel ittam karamellás teát tejszínnel és mézzel, és sírtam egy csomót a vállán, ami nagyon fura, mert azt gondolom hogy jól vagyok. De minden egyes elmesélés újra és újra megdöbbent, és rácsodálkozom hogy ez velem komolyan megtörtént. 

Holnap pedig megint hétfő, de nem stresszelek, hanem várom (és nem csak az új ruhám meg a már elkészített, finom sonkás szendvicsek miatt, hihi).

Holnaptól sapka, sál, kesztyű!