Kaptam egy személyi mérleget, mert nem volt nekem, ráálltam, és ööö. Mondjuk a nyár elején vett nadrágjaim még mindig nagyok rám, úgyhogy elképzelhető, hogy a mérleggel van valami baj, de tény, hogy az utóbbi időben úgy ettem, mintha hízókúrán lennék - nem sokat, de olyan dolgokat, amiket amúgy eszembe sem jutna: reggelire juharsziruppal meglocsolt palacsintát minden nap (sajnos függő lettem, sose kóstoljátok meg), rengeteg édességet, csipszet. Gondoltam ideje visszavenni, így tegnap narancsot és gránátalmát vacsoráztam, utána pedig ültem ott hangosan korgó gyomorral, hát igen, régen hallottam ezt a hangot. És a mai reggelim után (finn crisp és banán, ahogy szoktam) is nagyon várom már az ebédet. Remélem a hasam rájön, hogy ez a normális mennyiség, és nem az ünnepek alatti. És a suli mellett mozogni sem volt túl sok energiám, de januártól minden másképp lesz (tényleg!).
Holnap viszont én főzök (anyut teljesen letiltottam, és most retteg, hogy mit eszünk, időnként megjelenik, hogy egy kis párolt káposztát azért csinálhat-e, de nem engedem), vendégeink lesznek, és lesz gyömbéres sütőtök leves, amit elkészítek előre, meg tökéletes sült csirke gravyvel, rozmaringos krumplival meg zöldségekkel, mindez Jamie után szabadon (és Selinda inspirációja alapján), meg citromos sajttorta (szerűség), ami szintén ma készül el. Tudja hogy jól főzök, de mégsem tudja elhinni, hogy nélküle is kerülhet kifogástalan menü az asztalra.
A piaci hentesnél vettem a csirkét, ahol volt sárga, meg fehér. Hmmm. Azt mondták, a sárga nem nagyüzemi pipi, az a jobb minőségű, így olyat vettem, de anyukám szerint az is ugyanolyan, csak bekenik valamivel, hogy sárga legyen - az ember már senkiben sem bízhat? No mindegy, azért remélem finom lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése