Slow down, take it easy

Nagyon szeretem a lyukasóráimat. <3

Mostanában ritkán van hozzájuk szerencsém, mert van egy új gyakornokunk, és őt kell coachingolnom, amit nagyon nagy lelkesedéssel csinálok (nem véletlenül lett belőlem tanár, szívesen adom át a tudásomat másoknak), de ez azt jelenti, hogy ilyenkor sem tudok pihenni, készülni vagy dolgozatot javítani. A tanárink csupa fény, az ablakból a folyóra látunk, és ma is olyan az idő, mint mostanában sokszor, hogy gyönyörűen süt a nap, de gomolyog a köd a víz fölött, szemet gyönyörködtető. Persze most is öten csivitelnek körülöttem, és hiába üvölt a fülhallgatómba, hogy if I ever feel better, megpróbálnak bevonni a társalgásba, pedig direkt a fülem mögé simítom a hajam, hogy lássák: nincs kedvem beszélgetni zenét hallgatok.

Úgy döntöttem, hogy elfogadom, hogy január van, megcsinálom a munkám, de azon kívül csak azt, ami jólesik. Reggelente nehezen kelek, a reggelimtől lopok időt, hogy még aludhassak néhány plusz percet. Ma is kvázi játszósba bújtam zuhany és hajszárítás után, bő farmer van rajtam, a szára a barna bőrcsizmámba bújtatva, piros, bő, meleg kötött pulcsi, csíkos sál a nyakamban. A suliba jövet nagyon hideg van, és az utóbbi napokban észrevettem, hogy az egész iskolában már egyedül csak én járok kerékpárral, senki más, a bringám egyedül árválkodik a nyitott tárolóban. Tegnap hazafelé összefutottam a vizslás fiúval, aki csupa beteg, és megbeszéltük, hogy milyen jó visszagondolni arra, mikor még tombolt a nyár, és a stégen napoztunk a két kutyával - hát igen. Annyira megkívántam a napsütést, hogy még egy szoláriumba is befeküdtem este néhány percre, hogy részem legyen az illúzióban, no meg persze az arcomon is elfér egy kis szín.

Tegnap is, ma is este 6-ig dolgozom szinte folyamatosan, ma itt 3-ig, aztán még otthon, és közben mindenfélét kitalálok magamnak, hogy kitartsanak az energiáim, hoztam egy csomó mandarint, csináltam kamillateát meg kávét, vettem Twixet, igyekszem izgi feladatokat kitalálni a gyerekeknek, meg extra kedvesnek és jókedvűnek lenni, és azt hiszem, valamennyire működik ez a technika. Persze leginkább az este 6-ot várom, hogy sétálhassak egy nagyot a kutyával a városban meg a Duna-parton, aztán pedig leülhessek megnézni a Girls legújabb részét. Tudom, semmi izgi, de most ez van.

Ezt a lapot tegnap kaptam a barátnőmtől Írországból, köszönöm!
♥