Kerítés, avagy az én brazil szappanoperám

Befejeztem az érettségiket. Úgy érzem magam, mintha az elmúlt 3 napban nem gyerekek tinédzserek feleleteit hallgattam, hanem mondjuk egy kőbányában dolgoztam volna, hulla fáradt vagyok. 

A záróértekezlet után odajött egy kolléganőm, akit nem ismerek olyan jól, de akit nagyon szeretek. Azt mondta, magánügyben szeretne velem beszélni, már egy ideje gondolkodik rajta, de lehet, hogy elküldöm a francba, ha meghallom miről van szó - mondta. Én teljesen azt hittem, hogy angolt akar tőlem tanulni, még örültem is, mert nyárra nem ártana néhány magántanítvány. Aztán elmondta, amit akart, én meg dobtam egy hátast.

Arról van szó, hogy a férje régóta együtt dolgozik egy fiúval, aki velem egyidős, és nagyon szeretik. A srác elvált, van 3 gyereke, és nagyon jó pasi, meg jó fej is. Ennek a fiúnak van egy csaja, aki nagyon fiatal, 23 vagy 24 talán. És a kolléganőm, meg a férje utálják ezt a lányt, aki egy hülye picsa (not my words), és állításuk szerint tönkreteszi a srácot, például úgy, hogy utálja a gyerekeit, szakítanak, majd visszakönyörgi magát, és egyéb változatos módokon. Na és a kolléganőm azt találta ki, hogy én annyira aranyos, kiegyensúlyozott lány vagyok, és mennyire összeillenék ezzel a fiúval. Hát nem nyomulnék rá? És akkor jól megszabadulna a fiú a lánytól, mi boldoggá tennénk egymást, és mindenki boldogan élne, míg meg nem halna. Wtf, ugye? Én is eléggé hápogtam, hogy ezt hogy gondolja.

Na jó, kicsit árnyaltabb képet adhat, hogy én jól ismerem ezt a fiút meg a barátnőjét is. A csaj úgy 2 évig, mikor 19 meg 20 volt, olyan volt, mintha a húgom lenne. Sok időt töltöttünk együtt, ő nagyon tehetséges, én meg támogattam, bevontam az akkori bizniszembe, és barátnők is lettünk. Aztán mikor összejött ezzel a sráccal, megszakította velem a kapcsolatot (nem csak velem, a korábbi barátai közül sokmindenkivel), alig köszön, ugyanis féltékeny rám. Én is tudom, hogy tetsze(tte)m a fiúnak, de még akkoriban próbált udvarolni nekem kicsit, mikor ők még nem voltak együtt, én meg férjnél voltam. 

Na és a kolléganőmnek azért jutott eszébe ez a dolog, mert a srác állítólag rendszeresen érdeklődik, hogy mi van velem, és sokszor kéri, hogy meséljenek rólam. Én meg egyszerűen értetlenül állok a helyzet előtt. Mondtam a kolléganőmnek, hogy egyrészt ott a barátnő, másrészt szerintem nem nekem kellene nyomulnom, ha érdeklem őt, harmadrészt ezek a dolgok nem így működnek, de legfőképpen pont egy ilyen problematikus pasira lenne szükségem (nem).