Azt hiszem sokat elárul az utolsó hetek munkamoráljáról, hogy ma reggel 8-ra van időpontunk a kiskutya kozmetikusához, mert még mindig az őszi-téli kollekciós ruháit hordja, ami nem túl praktikus, főleg, ha egy kutyus minden nap úszik a Dunában. Most még iszonyú lelkes, érzi, hogy megyünk valahova, és nagyon szeret csavarogni, de amikor megállunk a hely előtt, kiugrik az autóból és meglátja, hogy hol vagyunk, akkor azzal a lendülettel vissza is szokott ugrani, hogy jaaaa, ez nem jó program, menjünk haza inkább. Vagy ha nem engedem visszaszállni, akkor járkál a kocsi körül, rést keresve, ahol visszajuthatna biztonságos helyre. Be is kell őt sajnos kábítani kicsit, kap egy adag nyugtató pasztát, anélkül nem menne, iszonyú hisztis, ha ilyesmiről, főleg, ha a bundájáról van szó. Szegény kiskutya.
No de milyen szép és illatos lesz! Aztán délre megyek dolgozni, mindössze két órám lesz. Nem most, az utolsó héten fogok kiégni a sok munka miatt, az biztos. Ez az utolsó hetünk, jövő héten még érettségik, aztán indulhat a nyár. Ja, meg a hónap végén államvizsga, persze.
két pulink van, az egyik boldogságban úszva terül el az ölemben, ha a szőrt tépkedem a füléből vagy a bundáját nyúzom a fésűvel. a másik már akkor visít mint egy vágósertés, ha csak egy toklászt akarok kihúzni a szőréből... idegesítő hisztis primadonna.
VálaszTörlés...és gondolom,ennek ellenére mindkettőt imádod:-) Ilonka,tegyél majd fel képet a kiskutya új frizurájáról, lécci.
Törléssőt, igazából a hisztiset még icuri-picurival jobban is. ;) ő az idióta, lüke, aki sosem hallgat ránk, a másik az okos, megfontolt, aki viszont lesi minden szavunkat.
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés