the weekend

Fogalmam sincs, hová tűnt a hétvége ilyen gyorsan, meg hogy mit is csináltunk. Szombaton visszaaludtam Danival és fél 10 körül keltünk, gyorsan kitakarítottunk (már ő nem, csak én Barnival), aztán sétáltunk egy nagyot a hegyen. Tudtuk, hogy utána otthagyjuk a babát a nagyszülőknél, így előttük parkoltunk és csak a környező utcákban csatangoltunk úgy két órát. Jól bebambultunk mindenhova, ahova tudtunk, rengeteg csodaszép ház van és számtalan építkezés, és általában az van, hogy ledöntenek valami szép, öreg, kiszolgált villaépületet, aztán pár hónap múlva már áll is a helyén a soklakásos társasház, amibe akkor költözhetsz be, ha van másfél milliód egy négyzetméterre. Nekem persze nem ezek tetszenek, hanem a patinás, stílusos épületek, ahol látszik, hogy már a nagymama is ott született, de ezekből egyre kevesebb van.  

Dani jót aludt, aztán bedobtuk őt Barni szüleihez egy órára és elintéztünk 1-2 dolgot, majd náluk ebédeltünk. Barni anyukáját mintha kicserélték volna, mióta nagymama lett, elképesztően boldog, azt gyanítom, hogy kettőjük közt nagyon-nagyon szoros viszony fog kialakulni, és nekem nagyon jó érzés, és persze nagy segítség is, hogy időnként rábízhatom. Ő most januárban lett nyugdíjas, de most kicsit visszahívták dolgozni, és nagyon küzd ezzel, mert nyilván a pénz jól jönne nekik a nyugdíj mellé, de közben meg a háta közepére sem kívánja már a dolgozást, a stresszt meg a belvárosba való bejárkálást, ő már főállású nagymama szeretne lenni. Meg most így vigyázni sem tud Danira, például hétfőn, amikor fodrásznál voltam, Barni fölvitte az apukájához Danit, és ő vigyázott rá, míg Barni ott dolgozott, de például ha sír, ő megnyugtatni nem annyira tudja, ahhoz kellett Barni. 

Vasárnap délelőtt kicsit mászkáltunk, aztán itthon megebédeltünk. Éjjel párszor megébredt Dani, ezért rosszul aludtam, és éreztem, hogy állva elalszom, Barnit meg hívta egy barátja, hogy bandázzanak, végül elvitte magával Danit is és sétáltak, én meg letettem a fejem és ébredés nélkül aludtam 3 órát, akkor ébredtem fel, mikor hazaértek. Már nem szoktam Danival aludni délutánonként, mert itthon csak rövideket alszik, séta közben meg én ugye nem tudok (sajnos, pedig milyen jó lenne bekucorodni mellé a babakocsiba), szóval így jártam. De ez a mai csodás volt. 

Holnap lesz a jelenlegi kedvenc minisorozatunk, a Nicole Kidman-Hugh Grant-es Tudhattad volna utolsó része az HBO-n, ti nézitek? Mi imádjuk, rengeteget elmélkedünk rajta, hogy vajon mi is történhetett.