Dani az előbb kinézett az ablakon, és közölte, hogy kezd este lenni! Tényleg nagyon nyomasztó az idő és a sötét, bár most pont mintha kicsit kezdene sütni a nap. Szerda este belázasodott, így itthon maradtunk, pedig annyi programom és tennivalóm lett volna... Ráadásul mindkét óvónő beteg, a csoportot szétosztják, miközben a többi csoport is 1-1 óvónővel fut, olyan sokan betegek. Jobb is, hogy itthon maradunk.
Tegnap főztem egy nagy adag töltött paprikát, szerencsére már előző nap bevásároltam hozzá, így azt nem kellett. Már ilyeneket találok ki, hogy kitakarítottuk Dani szobáját ketten teljesen, ez általában akadályokba ütközik, mert tele van legóépítményekkel, tűzoltóállomással meg minden apró mütyürrel, így kb porszívózni is lehetetlen. De most mindent felszedtünk, elpakoltunk, szortíroztunk, átrendeztünk, ebben legalább motivált és részt vett. Még az ablakokat és a nagy tükrös gardrób-ajtókat is lepucoltamtuk, meg az ágyneműjét is áthúztuk. Most egyedül nyomul fenn, kíváncsi vagyok, meddig tart a rend. A hálónkat is kisuvickoltam, ágyneműt húztam, jó volt este így lefeküdni. Ma nem mehet Vácra a nagyiékhoz, ami miatt nagyon el van keseredve - nem lázas, csak akkor este volt, de az orra még mindig tele sűrű cuccal.
Nyűgös vagyok. Barni nemsokára itthon lesz, remélem, tud majd picit danizni is. Asszem sütök egy almás sütit (vettem az ikeában kisebb, 24cm átmérőjű piteformát, a régi (32cm) túl nagy volt), attól majd remélem, kicsit jobb kedvem lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése