saláták és született feleségek

Tegnap este végül megnéztem Az ápolónő című dán minisorozatot a Netflixen, érdekes volt, elképesztő, hogy ez tényleg megtörtént. Fél 3-kor feküdtem le, de már 7 előtt ébren voltam, ez van, én egyszerűen nem tudok sokáig aludni, olyan rövid hozzá az élet. Természetesen bennem van, hogy mennyi mindent csinálhatnék, mielőtt hazaérnek a fiúk, de eldöntöttem azt is, hogy ahhoz, hogy blogolni tudjak, az kell, hogy találjak magamra egy kicsi időt minden nap. Úgyhogy várhat a pakolás, a süti sütés meg minden, van reggelim meg kávém, kicsit üldögélhetek is akár a csendes, napsütötte lakásban. 

Hétfőn találkoztam Szaffival (ős is megígérte, hogy visszatér!), utoljára év elején (talán januárban?) volt itt nálam, mikor hatalmas pocakkal a kisfiát várta. A Normába ültünk be és ventiláltunk egymásnak az anyuka-lét nehézségeiről, meg persze jókat röhögtünk is magunkon. Mindketten ugyanazzal küzdünk, ezzel a jó anyuka - jó feleség - jó háziasszony szindrómával, nálam már a munkával is megspékelve, gondolom, nem kell részleteznem, hogy mi ez, és hogy egyedül mi várjuk el magunktól, hogy minden téren tökéletesen teljesítsünk, senki más. Jó volt ebből kiszakadni kicsit, és csak röhögcsélni ott a Norma teraszán a finomságaink fölött. 

Most egy kicsit telítődtem a kajákkal, amiket csinálni szoktam, krumpli, tészta, husi, kenyér, és már előre elhatároztam, hogy salátát fogok enni, és úristen, annyira finom (és szép) volt! 

Rukkola, kicsit aszalt paradicsom, retek, sütőtök, tofu, áfonya, ribizli, rajta magocskák és egy édeskés-citrusos öntet. Jól állt volna hozzá egy szelet komoly, roppanós, melegre pirított kovászos kenyér, de végül nem kértem hozzá. 

Annyira ízlett, hogy már amikor ettem, tudtam, hogy majd csinálok hasonlót itthon is, hazafelé bevásároltam hozzá, és nem mondom, hogy reprodukáltam, mert az enyém jobb  és kiadósabb lett. 

Hozzávalók: spenót, édesburgonya, tofu, paradicsom, szőlő, tökmag, vörösáfonya. 

Öntet: juharszirup, citromlé, olívaolaj, mustár. 

A tofut kicsi kockákra vágva megpirítottam szójaszósszal és juharsziruppal (persze mézzel is lehet). Az édesburgonyát megfőztem és megpirítottam kicsi fokhagymával. A tányérra halmoztam csinosan mindent, és kész is. Na az én salimhoz nem hiányzott a kenyér.