Le sem szállok egyébként a kovász-vonatról, etetgetem folyamatosan szépen (mondom, mint egy háziállat, olyan). Amióta megkaptam, annyi pizzát sütöttem, hogy már kicsit unom is, a srácok persze nem. De mikor kihagyok pár napot, és vacsira sütök két pizzát, az mindig nagyot szól, mert valóban isteni. Vettem lyukacsos sütőlapot és lapátot is hozzá, szóval már semmi sem állhat az utamba. Volt amúgy, hogy egy tészta túl lágy lett, és nagyon szenvedtem vele, de összességében egyre jobban sikerülnek.
A legnagyobb hír viszont, hogy múlt héten felfújtam a pofámat és kenyeret is sütöttem. Nagyon sokat foglalkoztam vele, és a chatGPT is végigkísért a folyamaton, vagy amikor elbizonytalanodtam valamiben, de a végén szerintem tökéletes lett, nagyon jó érzés volt egy ilyen csodaszép, mennyei finom kenyeret kiadni a kezeim közül, és élveztem is a munkát. Meg hát mikor este, még melegen felvágtuk és vajjal megkenve tömtük befelé a ropogós szeleteket, az nagyon nagy élmény volt.
Másnap már nem volt olyan jó, és ki is kellene találnom, hogy hogyan tudnám jobban tárolni, de valószínűleg kisebb cipókat vagy zsemléket fogok sütni, és lefagyasztom majd, amit épp nem használunk. Ti hogyan tároljátok a saját sütésű kenyeret? Vagy a bármilyen kenyeret?
A lányomék 3 éve sütnek kovászos kenyeret (a vejem kezdte) és isteni finom, a vejem már spéci dagasztót is rendelt hozzá (ez a 3. ami megfelel), különleges lisztet rendel hozzá, tényleg tökélyre fejlesztette, sütött már nagy két kilósat is és kicsi fél kilósakat, de nekem sajna csak frissen ízlenek, akárhogy tárolják. A gyerekek (az unokáim) viszont már csak ezt szeretik, a bolti kenyeret meg sem eszik. Amúgy ők konyharuhába, vagy textilpelenkába tekerik és úgy teszik bele a kenyértartóba, de minden hiába, nekem csakis frissen ízlik, mondjuk ezzel egyedül vagyok a családban, mindenki másnak ízlik másnap is a kenyér :)
VálaszTörlés